A Bankmonitor által összegyűjtött európai adatok egyértelmű képet adnak: a piaci alapú magyar lakáshitelkamat (kb. 6,2 százalék) közel duplája a régiós átlagnak (3,5 százalék). Szlovénia, Horvátország, Bulgária és Szlovákia 3% körüli kamatokon ad lakáshitelt, Németország és Olaszország is 3% alatt–körül hitelez. A magyar piaci szint csak a lengyelhez hasonlítható – de még a lengyel (5,6%) is alatta van a magyarnak.

Ez a kamatkülönbség a mindennapokban nagyon konkrétan jelenik meg. Egy átlagos magyar család, amely 30 millió forintos lakáshitelt vesz fel. Mindez 25 évre piaci kamattal összesen mintegy 14 millió forinttal magasabb visszafizetést eredményez, mint amennyibe egy azonos hitel egy régiós országban kerülne. Ez nagyjából egy átlagos magyar család 4-5 éves nettó jövedelme – pusztán azért, mert a kamatszintünk strukturálisan magasabb.

Miért hitelez ilyen olcsón a környezetünk?

• Az euró, mint fizetőeszköz. A régiós országok többsége (Szlovénia, Szlovákia, Horvátország, Bulgária, a balti államok) már bevezette az eurót. Az eurózóna alacsony kamatszintje közvetlenül átszűrődik a lakossági hitelpiacra.
• Kisebb kockázati felár. Az euró bevezetése leszorítja az árfolyam- és inflációs kockázatot – a befektetők alacsonyabb hozamért is adnak pénzt az államnak és a bankoknak.
• Alacsonyabb állampapírhozam. A 10 éves állampapírhozam alapvetően határozza meg a lakáshitel-kamatokat is. Alacsonyabb hozamszint = olcsóbb hitel.

Az euró-bevezetés már a bejelentéskor elkezd hatni

Az új magyar kormány gazdaságpolitikai programjának bejelentett sarokköve az euró bevezetése. A történelmi tapasztalatok egyértelműek: a csatlakozó országokban a kamatszintek már a tényleges bevezetést megelőző 2-3 évben jelentősen csökkenni kezdenek, amint a piac elhiszi, hogy a folyamat valóban megvalósul.