Eddig kétszer hirdetett országos pályázatot a ValDeal Innovációs Zrt. azoknak a kis magyar vállalkozásoknak vagy magánszemélyeknek, amelyek, illetve akik úgy gondolják, hogy piacképes ötlet birtokában vannak, csak annak termékké vagy szolgáltatássá való kivitelezése, a piaci bevezetése nem megy egyedül.
Az első, 2006. novemberben meghirdetett pályázatra közel háromszáz pályamunka érkezett - tudtuk meg dr. Buzás Norberttől, a ValDeal Innovációs Zrt. szakmai vezérigazgatójától. Ötlettel, találmánnyal jelentkeztek egyetemi kutatók, innovatív hazai vállalkozások, egyéni feltalálók. Az akkori értékelés szerint a legtöbb pályázat mérnöki-műszaki megoldás volt. Az első körben 92 pályázatot választottak ki a nemzetközi zsűri segítségével, majd tovább szűkítették a kört a legjobb harmincra. Több mint egy év távlatából már az első komolyabb eredmények is látszanak. A kiválasztottak közül ugyanis néhányan inkubációban részesültek, mások a projekt kivitelezéséhez kaptak jogi, marketing- és egyéb szakmai segítséget, néhányan pedig ellátogathattak többek között Austinba, ahol befektetőkkel, a téma iránt érdeklődő szakemberekkel találkozhattak.
A második pályázati kiírásra 2007 decemberében került sor, ami az idén tavasszal ismét jelentős sikerrel zárult: a 228 jelentkezőből 28 projektet választottak ki közös továbbfejlesztésre az ismét neves nemzetközi szakemberekből álló zsűri értékelése alapján. S tovább folytatódott, illetve az újakkal elkezdődött az a közös munka, amelynek során a nyertesek minden segítséget megkapnak a piaci siker esélyét növelő szakmai tevékenységükhöz.
Miért és miből?
Miért éri meg ezt egy magánvállalkozás keretében csinálni, és honnan teremti elő a ValDeal a szükséges forrásokat? - kérdeztük a vezérigazgatót, aki elmondta: az a felismerés vezette őket a vállalkozás stratégiájának megalkotásában, hogy bár számos szereplő tevékenykedik a magyar innovációs piacon (innovációs és pénzügyi szolgáltató, tanácsadó szervezetek, inkubátorházak, regionális innovációs ügynökségek, egyetemi technológiatranszfer-irodák stb.), az új technológiai ötletekre alapuló vállalkozások nem kapnak megfelelő szolgáltatásokat.
Ennek oka az, hogy az innovációs projektötletek, projektek megvalósításában rejlő kockázatokat a magyar piacon jelenleg nem vállalja senki. Nincs a piacon olyan integrált üzleti szolgáltató vállalkozás sem, amely kritikus tömegben kezelné az ígéretes szellemi termékeket. A ValDeal üzleti inkubátorként a projektek sikere érdekében vállalja a kockázatmegosztást az innovációs piac összes szereplőjével.
- Hisszük, hogy a nemzetközi gyakorlatban eredményes módszerek bevezetése, a közösségi és magánérdekek összehangolása, az innovációs piac szereplőire építő, jó üzleti modellre alapozott együttműködés megoldást jelenthet a kockázat csökkentésére, növelheti az innovációs befektetések sikerének esélyét - mondja a vezérigazgató.
Ami pedig a forrásokat illeti: a társaság - az alapítók a Budaörsi Ingatlanfejlesztő és Integrátor Kft. (ISC), Polgárné Májer Ildikó befektető, üzleti angyal és a Danubia IP Innovációs Szolgáltató Kft. - a saját tőkéjét kiegészítendő maga is igyekszik minden olyan európai uniós és hazai pályázaton részt venni, ahol a pályázat célja megegyezik a saját céljaikkal. Nemzetközi partnerei pedig a texasi Austini Egyetem IC2 Intézete és a német Inno AG.
S hogy mit is jelent a segítség konkrétan? A ValDeal részben fizikai, részben virtuális inkubációs szolgáltatásokat nyújt a pályázaton nyertes szellemi termékek tulajdonosai - vállalkozók, vállalkozások - számára. Az induló vállalkozások a Budaörsi Ipari és Technológiai Parkban (BITEP) található CHIC Közép-magyarországi Innovációs Központban a szükséges infrastruktúrával ellátott irodákat, tárgyalótermeket és konferenciatermet bérelhetnek, illetve kapnak térítésmentesen vagy halasztott fizetéssel. A BITEP-ben a vállalkozások versenyképességét jelentősen javító üzletfejlesztési szolgáltatások széles köre áll rendelkezésre. A piaci hasznosításhoz szükséges minden tudás, tapasztalat és kapcsolat egy helyen elérhető, csökkentve a ráfordításokat, és növelve a siker esélyét. A szükséges tudást és kapcsolatrendszert a ValDeal Zrt. professzionális menedzserein és szakemberein kívül a cég hazai és nemzetközi partnerhálózata és kapcsolatrendszere biztosítja.
Bőséges kínálat?
Milyen projektek is várnak hasznosításra hazánkban, és ezek milyen szellemi forrásokból táplálkoznak? Magyarországon a jó projektek száma - minden korábbi, ellentétes vélekedéssel szemben - meghaladja azt a kritikus mennyiséget, ami a tervszerű, célzott projektfelkutatást és -támogatást szükségessé teszi, állítja dr. Buzás Norbert a pályázatra beérkezett pályamunkákat elemezve.
- Csak, sajnos, jelentős részük eddig a szakszerűtlen menedzsmenttevékenység miatt a csalódott projektgazdák íróasztalában feküdt, vagy kerülő úton, jórészt külföldön hasznosult. Ugyancsak tetten érhető a közfinanszírozású intézmények erőforrásait használó, de csak a kutatóknak hasznot hajtó sajátos "tudásvállalkozások" széles körű elterjedése. A nagyszámú mérlegelésre alkalmas projekt mellett a ValDeal-program során természetesen mi is találkoztunk feltaláló őrültekkel, meg nem értett zsenikkel, akik nem tudtak elszakadni saját ötletüktől, és nem akartak szembesülni a valós piaci igényekkel - folytatja a vezérigazgató. - Szerencsére ilyen esetek csak elvétve fordultak elő. S ha egy kicsit mélyebben pillantunk a projektek tartalmába, akkor megállapíthatjuk, hogy az igazán nagy durranások jelentős részét az élettudományokban kell keresnünk. Ezek a projektek a magas forrásigény okán azonban szinte mind olyan korai fázisban vannak, amikor a megfelelő tőkefinanszírozás megtalálása nagyon komoly erőfeszítéseket igényel, és emiatt fennáll annak a veszélye, hogy a kutatás-fejlesztési eredmény a gyors bevétel ígérete miatt a szükségesnél hamarabb cserél gazdát, így a szellemi alkotás elherdálódik. Ezen nyilván csak egy olyan komplex folyamat segíthet, amelyben a megfelelő fejlesztési, tőkebevonási és -hasznosítási lépések a szereplők megfelelő képzésével kombinálódnak. Meglepően alacsony volt azon igazán értékes projektek száma, melyek működő vállalkozásoktól kerültek ki. Igaz ugyanakkor, hogy az ilyenek szinte kivétel nélkül termékben realizált vagy termékhez nagyon közeli fejlesztések, és jellegükből adódóan egyik sem az élettudományok területéről származik. Jóleső érzéssel vettük tudomásul, hogy léteznek olyan vállalkozások, amelyek szisztematikusan építkezve jutottak el a piacképes innovatív termékig, és gyakorlatilag már "csak" a nemzetközi piacok elérésében van szükségük segítségre.
Fő gond a bizalomhiány
Számos olyan történetet osztottak meg a ValDeal munkatársaival a projektgazdák, amelyekből arra következtethetünk, hogy a szinte mindig első számú gondként említett pénzhiányt megelőzően a bizalomhiány az, ami a projektek és hasznosítók egymásra találását akadályozza. Ez azonban az innovációmenedzsment-kultúra hiányára vezethető vissza. Mivel nálunk ez a terület nem rendelkezik jelentős hagyományokkal, így a szereplők gyakorta nincsenek tisztában saját szerepükkel, jogaikkal és lehetőségeikkel a projektmenedzsment folyamatában. A bizalom építése még mindig elsősorban a személyes kapcsolatokon keresztül valósulhat meg, az értékes projektek számottevő része került ily módon a rendszerükbe.
- Ugyanakkor azt is megállapíthatjuk, hogy az átfogó, összehangolt szolgáltatásokat nyújtó, minden félnek elégedettséget és megfelelő hasznokat kínáló menedzselési folyamatokra jelentős igény mutatkozik. A számos, pályázaton kívüli megkeresés, segítségben reménykedő e-mail és telefon arra enged következtetni, hogy a hazai innovációs piac szereplői szívesen támaszkodnának segítségre projektjeik hasznosításában - hangsúlyozza a vezérigazgató.
Amellett, hogy a projektek gazdáinak a menedzselés folyamatáról nincsenek sok ismeretei, az is elmondható, hogy szinte törvényszerűen nincsenek tisztában az eredményeik piaci értékével vagy az értékelés lehetséges módjaival sem. Emiatt gyakorta szembesültek teljesen irreális elképzelésekkel, amelyek között mindkét végletre találtunk példát: volt, hogy a feltaláló is csak akkor értette meg, hogy mit is fejlesztett ki igazán, amikor a projektjébe való tőkebevonás lehetséges értékét meghatároztuk, s az bőven átlépte a millió dolláros határt. Ugyanakkor olyannal is találkoztunk, aki egy létező termék más - általunk nem különösebben sikeresnek vélt - kiviteli megoldását szemrebbenés nélkül kínálta eladásra 30 millió dollárért.
Megjelent a Piac és Profit Magazin augusztusi számában.