Magyarországon évek óta jelenlévő sikeres egészségügyi startupok
Sokan emlegetik, hogy már biztosan nem lesz ugyanolyan az egészségügy a koronavírus után, ehhez azonban jelentősen hozzájárult az egészségügyi startupok nagyszámú megjelenése.
Manapság egyre népszerűbbek azok az alkalmazások, eszközök és egyéb segédletek, amelyekkel monitorozni tudjuk bizonyos egészségügyi adatainkat. Ezt a piaci igényt megragadva jött létre 2017-ben a Fitpuli, az egyik legismertebb magyar egészségügyi startup cég. A Fitpuli egy okostelefonra fejlesztett alkalmazás platformot hozott létre, munkavállalóknak szóló vállalati egészségmegtartási, egészségfejlesztési programokhoz. Az alkalmazás automatikusan gyűjt életmódra vonatkozó információkat, amelyek alapján a munkavállalónak személyre szabott elemzést és fejlesztő megoldásokat kínál. A munkáltatóknak pedig a munkavállalók állapotára vonatkozó összesített és anonimizált adatokat adják át. A vállalkozás sikerét mutatja, hogy UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. is beépítette a Fitpuli alkalmazását a munkahelyi egészségfejlesztési programjába, amit a vállalatok nyújthatnak munkavállalóiknak.
A DiabTrend is egy olyan applikáció, ami az egészségügyi adatok folyamatos monitorozásával ad segítséget cukorbetegek számára. A DiabTrend egy okos naplózó alkalmazást fejlesztett ki, amely az adatok folyamatos elemzésével felügyeli a vércukorszintet és figyelmeztet annak veszélyes változásaira.
A fentieken kívül pedig számos más „adatbányász” alkalmazást tudnánk felsorolni, amelyeknek célja a betegek egészségügyi adatainak elemzése és diagnosztizálása ezáltal pedig a prevenció elősegítése.
Miként alakult át a startupok helyzete a koronavírus óta?
A koronavírus-járvány következtében a telemedicina szolgáltatások száma nemcsak Magyarországon, hanem világszinten megugrott. A koronavírus által kialakult intézményi leterheltség megteremtette a létjogosultságát annak, hogy az orvosok új módszerekkel gyógyítsák betegeiket.
Mi is pontosan a telemedicina? A telemedicina olyan infókommunikációs eszközzel támogatott diagnosztikus vagy terápiás-, távfelügyeleti eljárás, amely által az egészségügyi szakszemélyzet a betegekkel online felületen tartja a kapcsolatot. A telemedicina szolgáltatások keretében tehát a betegek és az ellátó személy közvetlenül nem találkoznak.
A pandémia időszaka alatt telemedicina alkalmazást hozott létre a Spirocco magyar startup cég is. A Spirocco applikációja a társadalomra egyre nagyobb terhet rovó idős vagy beteg emberek ellátásához teremt a telemedicina segítségével megoldást. Az automatizált rendszerbe, az idősektől beérkező igények alapján segíti optimalizálni az ellátórendszer humán erőforrásait. Hasonló elveken alapulva jött létre a T-DOC nevű innovatív telemedicina platform, ami a hotline vonalával optimális megoldást jelent az egészségügy túlterheltségének kiküszöbölésére. A T-DOC 12 órában elérhető telefonos orvosi ügyeletet is biztosít annak érdekében, hogy a betegek pontos szakmai iránytást kapjanak.
Számos vállalkozás kezdett nyitni a telemedicina területe felé, illetve tapasztalatunk szerint, egyre nagyobb az igény az egészségügyben és a gyógyszeripar területén a távorvoslást elősegítő applikációk fejlesztésére.
Mik a leggyakrabban felmerülő jogi kihívások az egészségügyi startupok számára?
„Tapasztalatunk szerint, az egészségügyi startupok körében a legnagyobb kihívást jelentő kérdések az adatvédelem területén merülnek fel” – mondja dr. Szabó Orsolya, a KNP LAW szakértője. Az egészségügyi adatok számos adattípust magukban foglalnak, mint például az orvosi kezelés során keletkezett diagnózisokat, leleteket vagy a megbetegedés körülményeire vonatkozó információkat, amelyekből következtetéseket lehet levonni az érintett személyekről. Éppen ezért az betegekre vonatkozó egészségügyi adatokat a különleges, szenzitív adatok körébe soroljuk, ugyanis ezek nyilvánosságra kerülése (ha például pszichiátria vagy más hasonló érzékeny adatkörre gondolunk) hátrányos megkülönböztetést is jelenthet az érintett számára.
A különleges adatok fokozott védelme érdekében az adatvédelmi jogszabályok pedig többletkövetelményeket állítanak fel az adatkezelésre és adattovábbításra. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény tételesen felsorolja a jogszerű adatkezelési célokat, amelyek között főként a betegjogok és az egészség megőrzésének, javításának, fenntartásának előmozdítására vonatkozó és más hasonló célok szerepelnek. Azonban az érintett megfelelő tájékoztatáson alapuló önkéntes, egyértelműen kifejezett akaratot tartalmazó hozzájárulásával is lehet egészségügyi adatot jogszerűen kezelni.
Fontos, hogy az orvosi adatok harmadik fél számára történő továbbítására is csak az érintett beleegyezésével, illetve gyógyítási érdekből kerülhet sor, továbbá az adattovábbításról feljegyzést kell készíteni, amely tartalmazza: adattovábbítás címzettjét, módját, időpontját, valamint a továbbított adatok körét.
A jogszerű adatkezelés és adattovábbítás érdekében tehát a vállalkozásoknak mindenekelőtt kiemelt figyelmet kell fordítaniuk az adatvédelmi előírásoknak való megfelelésre. Az érintettet az adatkezelés megkezdése előtt egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is.
Az egészségügyi startupok egyrészt elősegítik az információ áramlást az intézmények és a betegek között, azonban egyúttal nagy kockázatokat hordozhatnak adatvédelmi szempontból, hiszen a vállalkozásoknak a fent felsorolt valamennyi jogi követelmények meg kell felelniük. Az applikációk előkészítése és a fejlesztés előtt így számos adatvédelmi kérdés szorul rendezésre, amihez elengedhetetlen az ügyvédi segítség.
„Az adatvédelmi kérdéseken túl, tapasztalatunk szerint időről-időre felmerülnek a gyógyszeriparban, a telemedicina applikációk fejlesztésére vonatkozó megrendelések kapcsán, szellemi tulajdon területét érintő jogi kérdések, mégpedig leginkább arra vonatkozóan, hogy az applikáció, mint szellemi alkotás melyik fél tulajdonába kerül. Ennek rendezése ugyancsak kiemelten fontos, hiszen e körben történik a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó kizárólagos vagyoni és személyhez fűződő jogok rendezése is” – fejti ki a KNP LAW szakértője.
„Álláspontunk szerint számos vállalkozás már ezen a ponton megreked, hiszen az innovatív ötlet és a finanszírozás megléte nem elég egy sikeres egészségügyi startup elindulásához, ahhoz mindenekelőtt szükséges egy gondosan kidolgozott jogi koncepció és a jogi kockázatok állandó figyelemmel kísérése.”
Mit hoz a jövő
Jóllehet sokan nincsenek tisztában a magyar egészségügyi startupok kiterjedt jelenlétével és sikereivel Magyarországon, azonban rengeteg innovatív vállalkozás van jelen a piacon. Az ötletek és kutatások száma a feltörekvő cégek számánál is nagyobb, azonban kevés vállalkozás van, ami hosszútávon hatékonyan képes érvényesülni. Ahhoz, hogy egy egészségügyi startup sikereket érjen el nem elegendők az innovatív ötletek és víziók, hanem hosszútávon elengedhetetlen a stabil pénzügyi és jogi háttér megteremtése és folyamatos biztosítása.
A koronavírus-járvány óta más ágazatokhoz hasonlóan ebben a szektorban is hatalmas változásokat tapasztalhatunk, ugyanis világszerte növekvő igény mutatkozik, a személyes kontakttól mentes szakmai tanácsadásra, a klasszikus személyes orvos-beteg kapcsolattartással szemben. Ezek a folyamatok várhatóan azt hozzák majd, hogy az egészségügyi startup cégek száma a telemedicina területén tovább fog növekedni.
