A felmérésben résztvevők csaknem fele kevésnek tartja a kivehető napjai számát és a munkavállalók közel negyede nem tudja kivenni az összes szabadnapját egy évben.
A válaszadók negyede teljes mértékben, mintegy fele döntően, egyötöde pedig kisebb részben, de meghatározhatja, hogy mikor szeretné kivenni a szabadságát. Összesen négy százalék az, akinek viszont semmilyen beleszólása nincs ebbe a kérdésbe.
Minimális mérséklődés látszik abban, hogy egyeseknek főnökeik nem engedik
Érdemi előrelépés történt a munka miatt kényszerű szabadság-megszakítások terén. A válaszadók harmada panaszkodott arra, hogy volt már ilyenben része. A bennragadt napok száma kevesebb lett, de még mindig sok az olyan eset, amikor a dolgozó szabadnapjai egy részét nem tudta felhasználni. A magyarázat jellemzően hasonló maradt az elmúlt öt évben: az egyik az elvégzendő munka mennyisége, a másik a helyettesítés megoldatlansága.
A kutatás egyik érzékeny kérdése, hogy mennyien vannak azok, akik csupán papíron mennek szabadságra, vagyis valójában munkával töltik el ezt az időt is. Ezúttal a munkavállalók 41 százaléka azt jelezte, hogy már előfordult vele ilyen, ami számottevő fejlődés az öt évvel ezelőtti adatokhoz képest.
