A magyar e-kereskedelem növekedéséhez nagyban hozzájárul a kedvező piaci környezet.

Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) 2018-as beszámolója szerint Magyarország a 39. legkedvezőbb környezet az e-kereskedelem számára. A körkép olyan általános szempontok alapján készült, mint az internetfelhasználók társadalmi rátája, a postai és logisztikai szolgáltatások megbízhatóság indexe, a bankszámlával vagy mobilfizetési lehetőséggel rendelkezők aránya, illetve az egymillió lakosra vetített biztonságos internetszerverek száma.

Az ENSZ e-kereskedelmi indexének élén nem meglepő módon zömében európai piacok végeztek; az első tízben csupán a második helyezett Szingapúr és a kilencedig Új-Zéland volt képes helyet követelni magának. A lista élén 2018-ban Hollandia végzett, majd Szingapúr, Svájc, Egyesült Királyság, Norvégia, Izland, Írország, Svédország, Új-Zéland és Dánia a további sorrend.

Kép: kulcsszo.hu

E-kereskedelmi szakértők szerint az ENSZ e-kereskedelmi indexe fontos támpont a külföldi terjeszkedést tervező hazai kereskedők számára, ráadásul olyan megközelítésből vizsgálja az adott piacok teljesítményét, ami a piackutatást is nagyban segíti. Kifejezetten erősek a pozitív hangok a hazai online kereskedelemben, ugyanakkor szót kell ejteni azokról a területekről, amelyek miatt a hazai webáruházak összesített teljesítménye messze elmarad a legerősebb európai piacokétól.

A magyar e-kereskedelem teljesítménye nehezen hasonlítható össze Európa legnagyobb piacaival. A világ élmezőnyébe tartozó brit, német és francia szektor nem csupán azért előzi fényévekkel a közép- és kelet-európai piacokat, mert a fejlődési életút magasabb szintjén tartanak, hanem azért is, mert a sok tízmilliós népességük nagyobb vásárlói bázist garantál. Részben ez a magyarázata, hogy a kontinens kétsebességes modellre váltott; a három legerősebb piac árbevételét a fejlett e-kereskedelemmel rendelkező Hollandia, Belgium, Svédország és Norvégia sem képes megközelíteni.

Ennek ellenére a hazai szektor dinamikus fejlődése egyre több kereskedőt arra ösztönöz, hogy a tevékenységét minél előbb terjessze ki a külföldi országokra. A piaci hasonlóságok és a logisztikai korlátok miatt a magyarok számára a szomszédos országok jelentik a legnépszerűbb célpiacokat. Továbbra is Szlovákia és Románia szerepel a lista élén, de egyre többen fedezik fel a jugoszláv utódállamokban rejlő lehetőségeket.

Sokan annak a véleményüknek adnak hangot, hogy a terjeszkedési tervek hátterében a hazai szektor nagy szereplői versengése áll. A legnagyobb webáruházak komoly hatást gyakorolnak a teljes magyar e-kereskedelemre, a folytonos versengésük pedig olyan árakat szül, amivel a kis webáruházak képtelenek lépést tartani. Az országban mintegy 15-17 ezer online áruház működik, a tíz legnagyobb szereplő pedig a teljes árbevétel 38-39 százalékát képes uralni.

Ugyanakkor nem jellemző a hazai webáruházak külföldi terjeszkedése, sokkal inkább a tervezés és a lehetőségek kutatása időszerű a hazai szereplők számára. Kevés hazai tulajdonú kereskedőcég képes sikeres tevékenységet folytatni a külpiacokon, a legtöbben továbbra is a gyorsan fejlődő magyar piac lehetőségeit igyekeznek kihasználni. A hazai tulajdonú Extreme Digital üde kivételt képez; a hazai tevékenysége mellett folyamatos terjeszkedést folytat, jellemzően a közép- és kelet-európai piacokra fókuszálva.