Részletvételről van szó, ha a vevő a dolog vételárát meghatározott időpontokban, több részletben fizeti meg, de a vevő a dolgot a vételár teljes kiegyenlítése előtt tulajdonába megkapja. Ilyen esetben tehát a vevő a vételár kifizetésére lényegében részletfizetést kap.
Nem keverendő össze a részletvétel azzal, ha a dolog vételárát kölcsönből, hitelből fizetjük ki. Ez esetben nincsen szó részletre vételről, mivel az eladó egyösszegben kapja meg a a hitelből fedezett vételárat, és a vevő a hitelező által adott kölcsönösszeget fogja törleszteni, annak járulékos költségeivel együtt (kamat, kezelési költség, stb.), nem pedig a vételárat.
Felmerül a kérdés, hogy mit tehet az eladó, ha a vevő nem teljesíti a részletvétel keretében vállalt részösszegeket. Ebben az esetben az eladó választhat, hogy eláll a szerződéstől vagy megvonja a vevőtől a részletfizetési kedvezményt. Ha az elállást választja, akkor az eladott dolgot vissza kell adni az eladónak, és a vevő köteles használati díjat fizetni arra az időre, amíg a dolog nála volt, és meg kell térítenie azt az esetleges kárt, amely a dolog rendeltetésszerű használatával járó értékcsökkenést meghaladja. Ha az eladó a részletfizetési kedvezmény megvonása mellett dönt, akkor a vevő azonnal a teljes vételárral tartozik neki.
Az adásvételi folyamat természetes velejárója, hogy a vevő a dolgot megtekinti. Előfordul azonban, hogy a dolog még nem áll az eladó rendelkezésére, mert például még nem került számára leszállításra. Ilyenkor a feleknek lehetősége van arra, hogy az adásvételi szerződést megkössék, de egyben attól tegyék függővé, hogy a vevő a dolog megtekintése után nyilatkozhat a szerződés hatálybalépéséről, azaz arról, hogy a szerződés valóban életbe lépjen-e. A vevő számára ez például azért lehet előnyös, mert a szerződéskötéssel lényegében biztosítja, hogy más személy ne előzhesse meg a dolog megvásárlásánál, de a megtekintés után még mindig van lehetősége visszalépni.
Ebben az esetben a vevő számára biztosítani kell a dolog megtekintését, aki ekkor még eldöntheti, hogy kívánja-e az adásvételt. Ha mégis visszalép, akkor ezt nem kell indokolnia. Ha nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, hogy a szerződést nem kívánja. Ezekben az esetekben a szerződés nem lép ténylegesen működésbe, azaz a vevőnek nem kell fizetnie, de természetesen a dolgot sem kapja meg.
A próbára vétel
A dolog kipróbálása sok esetben szintén része az adásvételi folyamatnak. Legtöbbször a kipróbálás a szerződéskötést megelőzően történik. Arra is van lehetőség azonban, hogy a vevő próbára vegye meg a dolgot, ami azt jelenti, hogy az eladóval megköti a szerződést és megkapja a dolgot kipróbálására. A megtekintésre vételhez hasonlóan a vevő a kipróbálást követően nyilatkozhat, hogy az adásvételt kívánja-e. A próbára vétel nem ritka a gazdasági életben, és a háztartási cikkektől a komolyabb műszaki berendezésekig széles körben előfordulhat.
A vevőnek a dolog kipróbálására általában szükséges vagy az eladó által megszabott megfelelő határidőn belül kell nyilatkoznia arról, hogy a vételt kívánja-e. A megtekintésre vételtől eltérően, ha próbára vétel esetén a vevő nem nyilatkozik, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy a szerződés életbe lépését akarja. Azaz a szerződés hatályban marad, a dolog a vevőnél marad és a vételárat ki kell fizetnie.
Dr. Szabó Gergely ügyvéd Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
