Az adóhatóság és a jogalkotó már korábban is egyértelművé tette, hogy a megrendelők és a közzétevők adóalanyisága független egymástól. Éppen ezért a hazai piaci szereplőket élénken foglalkoztatta a gondolat, hogy mit kezd majd a NAV azokkal a külföldi adóalanyokkal, akiken – belföldi letelepedés hiányában – sokkal nehezebb behajtani a reklámadót. Ez kimondva kimondatlanul a Google-t és a Facebook-ot érinti leginkább, de ebbe a körbe sorolhatóak az olyan magyar nyelven is elérhető tematikus hirdetési portálok, mint például a Booking.com.
A Reklámadóblog ezért megkérdezte a NAV illetékeseit, hogy tervezi-e behajtani ezeken a külföldi adóalanyokon az általuk fizetendő reklámadó összegét. A megkeresésre az adóhatóság azt válaszolta, hogy:
“A reklámadó-tartozás, mint minden más adótartozás behajtása érdekében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal igénybe vesz valamennyi a tartozás behajtásához szükséges jogszabályi lehetőséget. Így amennyiben – végrehajtható vagyon hiányában – a tartozás belföldön nem érvényesíthető és feltételezhető a külföldi vagyon megléte, kezdeményezi a külföldi behajtást. Ennek kezdeményezésére sor kerülhet az Európai Unió tagállamaiban működő adóbehajtási jogsegély keretében, amennyiben az általános feltételek megvannak. Ez esetben a behajtási eljárást egyszerűen, elektronikusan kezdeményezik az Unió által e célra biztosított informatikai alkalmazás segítségével.”
A január 1-től hatályos szabályok szerint a reklám közzétételt megrendelő adóalanyok reklámadó-nyilatkozat hiányában is mentesülhetnek a reklámadó-fizetési kötelezettségük alól. Az adómentesség feltétele, hogy igazolni tudják, hogy a reklám közzétevőktől bekérték a nyilatkozatot, és ezt a tényt be is jelentették az adóhatóságnak. Ennek alapján vélelmezhető, hogy a NAV nagyon komoly adatbázist építhet a kérdéses cégek által a magyar adóalanyok részére értékesített szolgáltatásokról.
Az előzetes szakértői vélemények azt feltételezték, hogy csak a legnagyobb reklámozók jelentik majd be költéseiket az adóhatóságnak, mert ha a havi reklámköltések nem haladják meg a 2,5 millió forintot, akkor a megrendelőket sem reklámadó- sem pedig társasági adófizetési kötelezettség nem terheli. Azonban még így is egyedülálló értékű adatvagyon állhat elő, mivel sem a Google sem pedig a Facebook nem kommunikálta még a Magyarországról származó bevételeinek nagyságát.
Az írekhez fordul a NAV
A NAV várhatóan egy adatgyűjtési időszakot követően – amely során a megrendelők akár számlaszinten nyilatkoznak a reklám-közzétevők adóalapjáról – elektronikus formában kezdeményezni fogja az ír adóhatóságtól a reklámadó beszedését. Az adóbeszedési eljárás sikeressége egyben a reklámadó európai értelemben vett próbája is lehet.
Ha Magyarország rést tudna ütni a Google adóalapján, akkor ez a “jó gyakorlat” hamar elterjedhetne, de a tagállamok saját maguk határozhatnák meg az adó mértékét. Ez azonban még a jelenleginél is visszásabb helyzeteket eredményezne, ami felerősítené a kérdésben érintett tagállamok igényét egy uniós szinten meghatározott adókötelezettség bevezetése iránt. Ha viszont a külföldi adóalanyok adókötelezettségének behajtása eredménytelennek bizonyulna európai szinten, akkor az viszont pont a hazai adózók szempontjából feszegetne kényes kérdéseket.
