Mivel a munkaerőhiány rég nem látott méreteket ölt, a kötelező létszámemelés (ami a kiskereskedelmet sújtó, nemrég napvilágot látott javaslatcsomag egyik eleme) azzal járna, hogy a multik a maradék munkaerőt is elcsenik a kisboltoktól. Ezért a törvénytervezetben hagytak egy kiskaput, ami lehetőséget ad arra, hogy az új alkalmazott felvételét kiválthassák pénzzel a nagyáruházak.
És valószínűleg inkább fizetnek majd a multik, hiszen a 161 ezer forintos garantált bérminimum 60 százalékát befizetve az ellátási biztonsági alapba, a vállalat mentesül a kötelező létszám betartásától. Ez az összeg pedig még a minimálbért sem súrolja, így jobban megéri majd fizetni, semmint az előírt létszámbővítést betartani.
A blokkk.com számításai szerint mindebből éves szinten 13 milliárd forint pluszhoz jutna a kormány, amit szétosztana a kisboltok között. A legnagyobb multi áruházláncok közül a Tesco és a Spar akár meg is úszhatná a létszámsarcot, hiszen a legfrissebb információmorzsák szerint már nem a bolti eladók képeznék a kötelező létszámszámítás alapját, hanem minden alkalmazott.
A legtöbbet a Lidl fizethetné, mely az egy főre eső forgalom alapján a leghatékonyabb áruházlánc, 80 millió forint egy alkalmazottra jutó forgalommal. A Tescónál ez az összeg 34 millió forint, a Sparnál pedig 31 millió forint, ami kisebb, mint a 36 millió forintos, egy főre vetített létszámhatár – írja a Blokkk szerzője.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint az új tervezet mindenképp újabb adó és nem munkahelyteremtés.
