A kormány eddig 8 programot véglegesített, a partnerségi megállapodásra Brüsszelből megérkezett első észrevételek pedig egyes operatív programoknál további módosításokat tesznek indokolttá. A helyettes államtitkár szerint az új Európai Bizottság elsők között tudja majd a magyar programokat véglegesíteni, ami azt jelenti, hogy az idén október közepén mind a 10 operatív programban megkezdődhetnek a pályázati kiírások.
Az új pályázati kiírások az eddigieknél komplexebbek lesznek, és kiemelt támogatást tesznek lehetővé az előre kijelölt ágazatokban. Az ország újraiparosítását szem előtt tartva ide tartoznak majd az autóipari beszállítók, az IT-szektor és az egészségügyi ágazat. A Széchenyi 2020 pályázatokra csak elektronikusan lehet pályázni, s az állami adatbázisban rendelkezésre álló adatokat az intézményrendszer kéri majd le - mondta helyettes államtitkár.
A tervek szerint működnek bizonyos pénzösszeg alatt „automatikus pályázatok”, ahol csak normatív feltételekhez kötnék a pályázati pénz elnyerésé – említette meg az államtitkár kérdésre válaszolva. (A tervezett konstrukcióról korábban itt beszélt lapunknak Csepreghy Nándor.)
„Az új uniós költségvetési időszak indulása ezúttal egybeesik az európai parlamenti választásokkal. Tagállami szinten – részben emiatt – látható, hogy az előző évekhez képest unió-szerte későbbre tolódott a programok előkészítése” – emelte ki Pető Gábor, a MultiContact Consulting Kft. ügyvezetője. – „A legtöbb országban a benyújtási határidőket maximálisan kihasználva zajlik a dokumentumok véglegesítése, de a választások miatt uniós szinten is csúszhat az Európai Bizottsághoz beérkező programok feldolgozása.”
Már most érdemes készülni az uniós pályázatokra!
Hazánk számára az új időszakban a fő irányt a gazdaságfejlesztés jelenti. A tervek szerint az elérhető összes forrás mintegy 60 százalékát erre fordítjuk majd, amely nagyrészt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), a Terület és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) keretében lesz felhasználható. Ezekre a programokra arányaiban több pénz jut, mint korábban: például, a mostani GINOP a korábbi Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) háromszorosa, és közel másfélszerese a 2007-2013-as operatív programok legnagyobbikának, a Közlekedés Operatív Programnak (KÖZOP).
A TOP területén lesznek talán a legnagyobb változások: saját forráskeretekkel rendelkeznek ugyanis a megyék, a megyei jogú városok és a járások, amelyek céljaikat az úgynevezett Integrált Területi Beruházások (angolul: ITI) keretében valósíthatják meg. Új uniós támogatási eszközként jelenik meg az úgynevezett CLLD (community-led local development); ennek keretében helyi közösségek maguk határozhatják meg, hogy az erre kapott forrásból milyen helyi fejlesztéseket támogatnak – tette hozzá Pető Gábor.
A KEHOP esetében kérdéses, hogy a rendelkezésre álló keret elegendő-e azoknak az igen ambiciózus uniós és nemzeti célkitűzéseknek a megvalósítására, amelyeket az Európa 2020 stratégia a klímaváltozás és a széndioxid-kibocsátás csökkentésével kapcsolatban megfogalmazott.
„Kiemelt feladatként kell kezelnünk az operatív programok végrehajtásáért felelős, a közelmúltban átalakult hazai intézményrendszer megerősítését; erre pedig mindenképpen alkalmas a jelenlegi, átmenetinek tekinthető időszak” – hangsúlyozta Pető Gábor. – „A cél az, hogy az év második felében már a lehető leghatékonyabban működő intézmények segítségével indulhassanak el az új időszak fejlesztéseihez kapcsolódó pályázatok, de így érhetjük el azt is, hogy a 2014. év végi forrás-felhasználási célok teljesüljenek, és elkerülhessük a forrásvesztést.”
