Nyári szabadság: miben dönt a munkáltató?

Nyakunkon a kánikula és a strandszezon, kinek van kedve dolgozni? Legszívesebben az egész cég egyszerre menne nyaralni. De ahhoz, hogy szabadságra küldjük dolgozóinkat, nem árt, ha tisztában vagyunk azzal, mit mond a jogszabály. Íme a legfontosabb előírások.

2014. június 5.

asalgo

Kinek, mennyi pótszabadság jár?

A munkavállalónak az alábbiak szerint jár pótszabadság: a) huszonötödik életévétől 1, b) huszonnyolcadik életévétől 2, c) harmincegyedik életévétől 3, d) harmincharmadik életévétől 4, e) harmincötödik életévétől 5, f) harminchetedik életévétől 6, g) harminckilencedik életévétől 7, h) negyvenegyedik életévétől 8, i) negyvenharmadik életévétől 9, j) negyvenötödik életévétől 10 nap.

A munkavállalót megillető alapszabadság mértéke húsz munkanap, emellett pótszabadság jár attól függően mennyi idős az alkalmazott. A kor előre haladtával és a munkaviszonyban töltött idővel, csak a pótszabadság lesz több. (Keretes írásunkban olvashat arról, kinek, mennyi jár.) Kicsit más a helyzet, ha a dolgozó munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, ilyenkor a szabadság arányos része jár neki. Kivétel ez alól az az apuka, akinek gyermeke születése esetén a teljes pótszabadság jár. (A munkavállalók nagy része kevésnek tartja a kivehető szabadnapok számát, de még így is minden második emberrel előfordult, hogy ami járt, azt sem tudta kivenni.)

Így választható meg a szabadság időpontja

A szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra (azaz beleszámít a heti pihenőnap, a munkaszüneti nap, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap) mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ettől a munkáltató eltérhet, ha azt a dolgozó kéri.

A szabadság időpontját a munkáltató állapítja meg a munkavállaló meghallgatását követően. Évi 7 munkanap szabadságot - legfeljebb két részletben - a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, mondta Hajdú-Dudás Mária munkajogász. Hozzátéve ez a gyakorlatban azt jelenti, ha nem akarja a munkáltató, nem kell kiadnia nyáron az összes szabadságot. A munkavállalót ez esetben rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség terheli. Nem megoldás a fizetés nélküli szabadság sem, mert ahhoz is szükséges a munkáltató hozzájárulása.

A munkavállalónak legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie, hogy nyaralni szeretne menni. A munkáltató pedig legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal köteles közölni a szabadság kiadásának időpontját munkavállalóval.

Amíg a munkáltató nem járul hozzá, csak tervezni lehet a nyaralást
Kép:sxc

A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdekből vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő okból módosíthatja a szabadság kiadásának közölt időpontját, illetve megszakíthatja a munkavállaló már megkezdett szabadságát. Ebben az esetben azonban köteles megtéríteni a munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával, illetve a szabadság megszakításával összefüggő kárát és költségét.

A főnök dolga a helyettesítés

Bár számos cég testálja előszeretettel dolgozóira a szabadság alatti helyettesítések egymás közti megszervezését és a feladatok szétosztását, jogilag sajnos tévúton járnak. A munkaszervezés, ezzel együtt a helyettesítés megszervezése és a szabadságolási tervek elkészítése is a főnök feladata a Munka Törvénykönyve 102-103 paragrafusa szerint. A jog szerint így elvben a főnök irányíthat át másik munkaterületre, ha a távol lévő kollégák szabadsága a munkaszervezés érdekében azt indokolja. A helyettesítés tényét írásban kell közölni a dolgozókkal.

Kifizetheti-e munkáltató a szabadságot?

Főszabályként a szabadságot az esedékesség évében, jelen esetben 2014-ben kell kiadni. De pénzben megváltani akkor sem lehet, ha a munkavállalónak marad ki nem vett szabadsága 2014. december 31. napjáig, hangsúlyozza Hajdú-Dudás Mária. Legfeljebb a munkaviszony megszűnésekor van erre lehetőség, mert különben visszaélésekre adna lehetőséget ez a módszer – teszi hozzá a szakértő.

Más szabály vonatkozik azokra a munkavállalókra, akiknek a munkaviszonya október 1-jén vagy azt követően kezdődik majd, ilyenkor ugyanis a munkáltató az esedékességet követő év, tehát 2015. március 31-éig is kiadhatja a szabadságot.

Abban az esetben pedig, ha a szabadságot a munkavállaló részéről felmerült okból nem lehetett az esedékesség évében kiadni (pl. mert a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon volt), akkor az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül szabadságolni kell.

Amennyiben a munkavállaló előre látja, hogy 2015-ben több napi szabadságra lenne szüksége, mint idén, megállapodhat abban a munkáltatóval (azzal, hogy a munkáltató nem köteles eleget tenni ennek a kérésnek), hogy az életkor szerinti pótszabadságot a munkáltató 2015. december 31. napjáig adja ki.

Amennyiben a kollektív szerződés lehetővé teszi, a szabadság egynegyedét a munkáltató legkésőbb 2015. március 31-éig is kiadhatja. Ehhez szükséges a kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működést közvetlenül és súlyosan érintő ok.

Véleményvezér