Bár szükség lenne rá, nem kezelik a helyén a stresszt a magyar munkahelyek. A Stressz Barométer felmérése egészen lesújtó képest fest: a vállalatok negyven százalékánál van valamilyen szintű probléma a stresszel. Sőt, több mint 8 százalékuknál komoly a baj – derült ki a Stressz Barométer konferencián ismertetett felméréséből. Ezeket az adatokat az OECD nemrégiben közreadott felmérése is megerősíti. Mint korábban megírtuk, hazánknak Európában az egyik legrosszabb, 49,7-es stresszmutatója van, míg 21 európai ország átlaga közel 43 pont volt. Görögország és Spanyolország ebben a kategóriában is rosszabbul áll 63, illetve 52 ponttal, míg Finnország, Írország és Dánia 30 pont körül végzett.
A Stressz Barométer kutatás szerint a cégek fele kínál valamilyen stresszcsökkentő módszert, ám a HR-esek ezeknek kevesebb mint a felét érezték igazán hatékonynak. „Ez azt mutatja, hogy bár fokozódik a tudatosság a stresszel kapcsolatban a cégeknél, az emberi erőforrással foglalkozó szakemberek mégsem érzik hatékonynak a bevetett módszereket. Gyakori probléma, hogy hasraütésre vezetnek be különböző programokat, melyeket nem előz meg a pszichoszociális kockázatértékelés, így a stresszcsökkentő módszer csak egy tüneti kezeléssé válhat. Attól azonban nem csökken a stressz, hogy relaxációs tanfolyamra küldjük a munkatársakat” - mutatott rá Juhász Ágnes phd. egészségfejlesztési szakértő, pszichológus együttműködő partnerünk, a HR Portál beszámolója szerint.
Jó hír viszont, hogy 2012-höz képest nőtt stresszkezelő eljárást alkalmazó vállalatok száma. Ám a felmérés nem adott egyértelmű választ arra, hogy melyek ezek. A legtöbb voks az egyéb módszerre érkezett. A második és harmadik leggyakrabban adott válasz a cafeteria, egészségpénztár (49,1 százalék), pihenőkártya (44, 5 százalék), melyet a szűrővizsgálat (42,7 százalék), tréninggel, képzéssel, vállalatin belüli vagy azon kívüli testmozgás, egészségbiztosítás (21,8 százalék) követett. „A három népszerű eljárás azonban nem kifejezetten számít egészségmegőrző módszernek, csupán készpénzhelyettesítő vagy jutalomként adott szolgáltatásoknak tekinthetők. Ezeket a legtöbb nagyvállalat amúgy is nyújtja” - magyarázta az egészségfejlesztési szakértő. Kevés cég enyhít a lelki gondokon pszichológussal, relaxációs szobával. Ennél is szomorúbb, hogy a cégek 16,8 százaléka semmit nem tesz a stressz kezelése érdekében. (Ami akár öngyilkosság is lehet egy cég részéről, hiszen hazánkban egyre aggasztóbb méreteket ölt a szakemberhiány!)
A kutatás során arra is fény derült, hogy a törvényben előírt pszichoszociális kockázatelemzést milyen arányban végzik el a cégek. Összesen csak a válaszadó vállalatok 21 százalékánál történtmeg a kockázatértékelés, miközben mindenki számára kötelező lenne. „Ráadásul ennél is kevesebb cégnél (13 százalék) történt az értékelés nyomán valamilyen átalakítás, és csak a cégek kis hányada (16 százaléka) tervez a jövőbeni kockázatértékelést” - mutatott rá a szakember.
