A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény értelmében nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak „a fizető fél és a kedvezményezett közötti közvetlen, közvetítői közreműködés nélküli bankjeggyel és érmével (a továbbiakban együtt: készpénz) történő fizetési művelet”. Az ilyen irányú meghatározás egyrészt pontos fogalmi meghatározást ad arra vonatkozóan, hogy mi minősül készpénzfizetésnek, másrészt a készpénzfizetést, mint fizetési módot egyértelműen elhatárolja a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény hatálya alá tartozó, pénzforgalmi szolgáltatásnak minősülő egyéb készpénzes fizetési módoktól - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

Kép: MTI

Az eddigi tapasztalatokat figyelembe véve, nem minősül készpénzfizetésnek, ha

• a vevő a számlatartozását bankkártyával egyenlíti ki,
• a vevő az ellenértéket közvetlenül a jövedéki engedélyes kereskedő bankszámlájára fizeti be,
• a vevő a számlatartozását banki átutalással egyenlíti ki,
• a vevő a számlatartozását a jövedéki engedélyes kereskedő bankszámlájára a szállító által kiadott készpénz-átutalási megbízás (a postai csekk) alkalmazásával fizeti meg,
• a vevő a számla ellenértékének kiegyenlítését harmadik fél bevonásával teljesíti.

Összefoglalva tehát, csak olyan fizetési megoldások felelnek meg a Jövedéki törvény készpénzfizetést kizáró rendelkezéseinek, amelyeknél a jövedéki kiskereskedő és a jövedéki engedélyes kereskedő között készpénz átadására nem kerül sor, vagyis a fizetési művelet a jövedéki engedélyes kereskedő bankszámlájának közbeiktatásával történik.

Fontos, hogy a fenti fizetési módok egyikénél sem működhet közre a jövedéki engedélyes kereskedő alkalmazottja vagy megbízottja mivel nevezettek a munkavégzés közben a jövedéki engedélyes kereskedőt képviselik, a nevében járnak el, tehát a részükre átadott készpénz gyakorlatilag a jövedéki engedélyes kereskedő birtokába kerül és így megvalósul a készpénzfizetés.

Amennyiben a jövedéki kiskereskedő megbízása alapján a számlatartozás kiegyenlítést végző magánszemély a jövedéki engedélyes kereskedő alkalmazottja, foglalkoztatottja vagy megbízottja, úgy a fizetési konstrukció célja lehet a jövedéki törvény készpénzfizetést korlátozó szabályának kijátszása egy olyan személy fizetési folyamatba történő névleges közbeiktatásával, amely gyakorlatilag a jövedéki engedélyes kereskedő befolyása alatt áll. Az ilyen szerződés nem felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének, így színlelt szerződésnek minősül, amely semmisséget eredményez és a felek jogait és kötelezettségeit a leplezett szerződés alapján kell megítélni.

Abban az esetben, amennyiben a jövedéki engedélyes kereskedő a készpénzfizetési tilalom megsértésével értékesít jövedéki terméket, úgy a gazdálkodó szervezet esetében 750 ezer forintig terjedő - jövedéki bírság, illetve az üzletzárás alkalmazhatóságát az állami adó- és vámhatóság minden esetben köteles vizsgálni.