A piaci adatok szintén azt jelzik, hogy nem a kereslet tűnt el, hanem a teljesítés módja változott. A második negyedévben mintegy 750 ezerrel csökkent az EU-n kívülről érkező csomagok száma az első negyedévhez képest, míg az EU-n belülről érkező rendelések volumene több mint 1,25 millió darabbal nőtt. A forgalom egy része tehát európai raktárakba, illetve más értékesítési és logisztikai csatornákra terelődött.
A vám hatása a vásárlási szándékokban is látható, de nem tömeges elfordulás formájában. Az EU-n kívülről rendelők 29 százaléka jelentősen, 22 százaléka kissé ritkábban vásárolna, ugyanakkor mindössze 6 százalék tervezi teljesen megszüntetni ezeket a rendeléseket. A Temu esetében 22 százalék számol jelentős, 17 százalék mérsékelt visszafogással, és csak 8 százalék hagyna fel teljesen a platform használatával.
A kiszámítható végösszeg számít
Ahogy Timár Szabolcs, a PwC szakértője fogalmaz: „a vásárlók számára nem önmagában a vám összege meghatározó, hanem az, hogy előre látható-e a teljes fizetendő összeg”. A július után is aktív külföldi vásárlók 30 százaléka többletköltséget tapasztalt vagy várt, 29 százaléka szerint a termékek drágábbnak tűntek a korábbinál, közel 24 százalék pedig úgy érzékelte, hogy nehezebbé vált a végösszeg előzetes meghatározása. Csaknem minden ötödik válaszadó szerint a külföldi webáruházak elvesztették korábbi árelőnyüket.
