A tartós januári fagy miatt az idei szőlőtermés elmarad a tavalyitól – nyilatkozta Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára február közepén a Magyar Televíziónak.

„Korai még temetni a 2017-es termést és főleg a bort, hiszen számos régióban szépen kihajtottak a Vince-napi vesszők, a mennyiséget és a minőséget pedig még számos tényező befolyásolhatja” – mondja Kathona Krisztián, a Borháló Borkereskedés beszerzési igazgatója az országos visszajelzések alapján a meteorológiai tavasz első napján a cég közleménye szerint.

Tavaly egyes vidékeken a tavaszi fagyok, a komoly jégverések, majd a kifejezetten csapadékos augusztus jelentős terméskiesést okozott, a déli és az észak-magyarországi borvidékeken ugyanakkor a mennyiség nem maradt el a megszokottól. Kathona arra is felhívja a figyelmet, hogy a borászatban a minőség gyakran kárpótolja a gazdákat a mennyiségi problémákért. A kárt szenvedett ültetvények gazdáit persze ez kevéssé vigasztalja, de a fogyasztók szempontjából 2016 végül nagyon is jó évjárat lett. A frissen jó fehérek és rozék, valamint a könnyebb vörösek kifejezetten élvezetesek lettek, amiről bárki meggyőződhet a szaküzletekben. „A testesebb tételek még hordóba zárva érlelődnek, de sokat kóstolva közülük bátran állíthatom, hogy remek tételek kerülnek ki közülük” – mondja Kathona.

Kép: MTI

A január végén lemetszett vesszők, ha vízbe állítják őket, néhány héten belül kihajtanak, s a megjelenő parányi fürtökből a néphiedelem szerint kiolvasható, milyen lesz a következő termés. A Borháló január végén háromezer ilyen Vince-napi vesszőt osztott ki országszerte az üzleteibe betérő vásárlóknak. „Az idei vesszők sokáig nem mutattak életjeleket, de a türelmesebb vevőknél végül megindultak és szép hajtásokat hoztak. Szerintünk akár remek év is kerekedhet 2017-ből” – mondja a Borháló beszerzési igazgatója.

A Vince-napi vesszőhajtatás persze inkább csak játék, de a Borháló körkérdésére adott válaszokkal együtt jól jelzi, hogy a téli metszést megkezdő gazdák többsége nem tapasztalt komoly fagykárra utaló jeleket. A Polgár Zoltán villányi borász ültetvényeiről származó vesszők például, bár kicsit később indultak meg, szépen hajtanak. A borász nem tart attól, hogy a téli fagy visszavetné a termést, ilyesmire utoljára 1987-ben volt példa. A kár akkor sem volt jelentős, még a mélyebben fekvő területeken sem.

„Előfordulhat persze, hogy pár rügy elfagyott, egy-két tőke fagykárt szenvedett, de az álmatlan éjszakákat nem ez fogja okozni a gazdáknak” – teszi hozzá Kathona Krisztián. A szőlő ugyanis téli álmot alszik, tél derekán nyugalmi állapotban van, és a mínusz 20 fok körüli hőmérsékleteket is elviseli a vesszőkben és rügyekben elraktározott édes nedveknek köszönhetően. Nem lát okot az aggodalomra egy másik neves borász, Günzer Tamás sem, aki a metszés során nem tapasztalt fagykárra utaló jeleket, és más villányi gazdáktól sem hallott ilyesmire panaszkodni.

A valódi gondot a tavaszi fagyok szokták jelenteni, ha olyankor következik be hirtelen lehűlés, amikor a növény nedvkeringése már megindult. A gazdák rémálma a fagyosszentek jeges lehelete, ami hajtásnövekedés idején éri a szőlőt, és elviheti a termés nagyját vagy egészét, ahogy ez számos dűlőben megesett 2016 áprilisának legvégén a Balaton-felvidéken és Sopronban – emlékeztet a Borháló beszerzési igazgatója.