Az első és legfontosabb feladata az 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban munkavédelmi törvény) előírása szerint a munkáltatónak, hogy minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelje a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására.
A kockázatértékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket kell tennie, amelyek javítják a munkakörülményeket. Tóth Attila munkavédelmi szakértő segítségével összefoglaltuk, melyek a munkáltató legfontosabb munkavédelmi kötelezettségei, mennyibe kerül ezek betartása, és milyen bírságok járnak mulasztásukért.
Munkavédelmi szakemberek foglalkoztatása
A munkavédelmi feladatok ellátására munkabiztonsági és munkaegészségügyi szakképesítésű személyeket kell foglalkoztatni. Ez havonta nagyjából 20-25 ezer forintjába kerülhet a munkaadónak. Emellett a munkavállalók létszámát és tevékenységét figyelembe véve foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást is kell nyújtania. Pontosabban: megbízni egy üzemorvost, aki kiállítja, lepecsételi a dolgozók egészségügyi kiskönyvét a munkaköri alkalmassági vizsgálatok keretében, azaz rendszeres időközönként felülvizsgálja munkára való alkalmasságukat. A szolgáltatás díja munkavállalónként 10-15 ezer forint évente.
A munkavégzés körülményeihez igazodó, veszélyeit figyelembe vevő, megfelelő munkaeszközöket kell a munkavállalók rendelkezésére bocsátani. A munkáltatóknak gondoskodniuk kell a védőeszközök rendeltetésszerű használatáról, a védőképesség meglétéről, azok kielégítő higiénés állapotáról, a szükséges tisztításról, karbantartásról, pótlásról. Eltérésnek nincs helye, azaz sem a munkáltató, sem a munkavállaló érdemben nem mondhat le a feladatok elvégzéséről és az egyéni védőeszköz alkalmazásáról. A munkavédelmi törvény mindezt csak akkor írja elő, ha más műszaki megoldással nem lehetett a kockázatokat megszüntetni, illetve az elfogadható szintre csökkenteni. A gyakorlatban tehát a védőeszközök biztosítása nem menti fel a munkáltatót a kockázatok minimalizálása/megszüntetése alól.
Munkavédelmi oktatás, gépek üzembe helyezése
Új technológiák bevezetése előtt kellő időben (legkorábban a tervezési szakaszban) egyeztetni kell a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőikkel ezeknek az egészségre és biztonságra kiható következményeiről. A munkáltatónak a gépeket üzembe kell helyeztetnie mind műszakilag, mind munkavédelem tekintetében, megtartatnia a munka- és balesetvédelmi oktatást az új technológia/gép/berendezés alkalmazásáról. Tűzoltó készülékeket is kell telepíteni, és azokat rendszeres időközönként felül kell vizsgáltatni tűzvédelmi szakemberrel. A készülékek, az oktatáshoz szükséges naplók megvásárlása és a szakemberek díja együtt mintegy 50–100 ezer forint.
A munkáltatónak kötelessége a tudomására jutott rendellenességet, a munkaegészséget veszélyeztető és nem biztonságos végzésével kapcsolatos bejelentést haladéktalanul kivizsgálni. Intézkednie kell, értesíteni az érintetteket, és közvetlen veszély esetén a munkavégzést leállítani. A munkabalesetekkel és a foglalkozási megbetegedésekkel is muszáj foglalkozni. Gyakori tévhit, hogy a kisebb sérüléssel járó munkabaleseteket nem kell kivizsgálni, ha a dolgozó ugyanúgy folytatja a munkáját. Valójában azonban a munkáltatóknak ezeket is ki kell vizsgálni, és dokumentálni, hogy a későbbiekben ne forduljon elő hasonló.
Munkahely kiürítése veszély esetén
Veszély esetén a munkáltató köteles megtenni minden indokolt intézkedést a munkahely kiürítésének érdekében. A tűz- és katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásához jelöljünk ki alkalmas munkavállalókat, készítésük fel őket, és biztosítsuk a mentéshez szükséges eszközöket. Fontos előírás, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást nem adhat a munkavállalónak.
Kémiai kockázatbecslés és veszélyes anyagok bejelentése
Kötelező, ha a vállalat veszélyes – mérgező, rákkeltő, irritatív stb. – anyaggal dolgozik. A kockázatbecslés elvégzéséért a munkáltató felel. Ha nincs alkalmazott a vállalkozásban, csak akkor kell elkészíteni a dokumentumot, ha a veszélyes anyagokkal érintkezhetnek a látogatók, vásárlók, járókelők. A munkáltatónak be kell jelentenie a veszélyes anyagok használatát az ÁNTSZ-nek, beszereznie – letöltenie –, és lefűznie a veszélyes anyagokhoz tartozó biztonsági adatlapokat, és 7800 forintot fizetnie a hatóságnak.
