Ugyanakkor nem csak a vállalatok, de a munkavállalók is felelősek azért, hogy a folyamatos képzéseknek köszönhetően versenyképesek maradjanak. Arra a kérdésre, hogy egyenlőtlenséget fog-e okozni, ki milyen gyorsan tud a változásokkal lépést tartani, a szociológus elmondta, hogy középtávon (5–15 éven belül) a szakmák nagy többsége átrétegeződik, és az iparági szegmensben a technológiai nyitottság előnnyé válik: „nem feltétlenül a cégnél eltöltött idő, a tapasztalat vagy a munkahelyi tudás, hanem a digitális nyitottság fog szerepet játszani abban, ki milyen karrierutat tud bejárni. Tehát végül nem az MI veszi el a munkát, hanem egy másik ember, aki ügyesebben tudja azt használni.”
Kritikus gondolkodásra is szükség van
„Az MI használata óriási kihívást jelent az oktatás számára” – mondta el Pintér Róbert – „és a számonkérés módját a jövőben teljesen át kell alakítani. Ahhoz, hogy minél gyorsabban, jobb minőségben, hatékonyabban hozzunk létre megoldásokat, és ehhez etikus és legális módon használjuk a rendelkezésre álló eszközöket, meg kell tanítani az iskolákban az MI helyes alkalmazását.”
A beszélgetésből az is kiderült, hogy a mesterséges intelligencia munkahelyi és mindennapos alkalmazásához elengedhetetlen lesz a forrásellenőrzés. A kiberbiztonsági tudatosság, illetve a kritikus gondolkodás kialakításában, így az álhírek, hamisítványok felismerésében a kormányzat, a jogalkotók, a szakmai testületek és az oktatás mellett az egyéneknek és a vállalatoknak is nagy felelőssége van. „Az embereknek ezen a területen is szükségük van támogatásra” – hangsúlyozta Hack Mónika. – „Ahhoz, hogy a legújabb technológiai fejlesztéseket biztonságosan tudják használni, edukálni kell. Mi, a Boschnál például márkafüggetlen szakmai tartalmakkal, blogokkal, podcast beszélgetésekkel segítjük az általános megértést. Munkatársaink pedig célzott képzéseken, workshopokon vehetnek részt a témában, és kiemelten kezeljük a tudásmegosztást a vállalaton belül.”
