De mit hozhat a jövő, pontosabban az idei év? Amelyben már bőven benne járunk, s amelyet alapvetően befolyásol két tényező: az infláció és a február végén kitört orosz-ukrán háború.
B.G.: E tényezők miatt a tavalyinál most érthetően jóval változékonyabbak a piacok, emiatt kockázatkerülőbbek a befektetők. Ebben a helyzetben talán jobban megmutatkozik azoknak a cégeknek, illetve kötvényeknek az előnye, amelyek ESG-szempontból is előrébb sorolódtak. Most azt látjuk, hogy az ilyen típusú alapok felülteljesítők, 1-2 százalékponttal hoznak többet például a hagyományos alapoknál.
Ezt a pozitív tendenciát mennyire törte meg, ami a háború kitörése óta zajlik a piacokon?
O.N.I.: Mi folyamatosan arra készültünk és készítettük fel az ügyfeleinket is, hogy az idén változékony piacra kell számítani. Azt javasoltuk, hogy többször vásároljanak, legyenek kint a piacon, rendszeres befektetéssel építkezzenek, hiszen ezzel tudnak egy kiegyensúlyozott hozamot biztosítani, csökkenteni a kockázatokat.
B.G.: Ugyanakkor az is fontos, hogy ügyfeleink semmiképpen ne húzódjanak fedezékbe, vagyis ne adják el az összes olyan kockázatos eszközt, amelyben hozampotenciál van. Hiszen befektetői szempontból most pont az a legnagyobb rizikó, hogy ha megijednek a befektetők és túlságosan visszahúzódnak, akkor a mostani, 8-10 százalékos inflációs környezetben a pénzük folyamatosan veszít a reálértékéből.
Márpedig azt már többször megtapasztaltuk az idők során, mennyire változékony tud lenni a piac, amiből az is következik, hogy a hullámvölgyeket hullámhegyek is szokták követni. Érdemes figyelembe venni, hogy amikor a gazdasági ciklus vége felé járunk, ahogy például most is, összességében a részvénypiacok mindig jól szoktak teljesíteni. Ezért javasoljuk mi továbbra is a dinamikus termékeket, ugyanúgy fenntartható, felelős formában, kicsit óvatosabban, fokozatosan építkezve.
Miközben a nagy hozamemelkedés előnye, hogy végre a kötvényeknek is van hozzáadott értékük, azok visszatértek az eredeti szerepükhöz, és ismét hozzá tudnak tenni egy megfelelően összeállított portfolió teljesítményéhez.
Megy a számháború, meddig mehet fel az infláció és a jegybanki kamat. Önök mire számítanak?
B.G.: Az infláció az idén átlagban várhatóan 9,5 százalék körül lehet és jövőre sem éri el a jegybank 3 százalékos inflációs célját, jelenleg úgy látjuk, hogy 5 százalék körül alakulhat.
A jegybanki kamatemeléseknek pedig előreláthatólag 7-7,5 százalék között lehet vége.
Ami azt jelenti, hogy azoknak, akik a megtakarításaikat kockázatmentes eszközökbe teszik, egy ideig még negatív reálkamatot kell elviselniük. De talán ez arra sarkallhatja őket, hogy a portfoliójukba részvényeket is tegyenek.
O.N.I.: Így van. Fontos, hogy óvatosan elkezdjék megtanulni, hogyan is működnek a befektetések, s ehhez egy rövid kötvényalap megfelelő kiindulópont lehet.
Ugyanakkor a forintárfolyam is jelentős kockázati tényező, igaz, ha valamiben biztosak lehettünk az elmúlt években, akkor abban, hogy egyre gyengül a hazai fizetőeszköz. Mi lehet ebben a helyzetben a viszonylag jó lépés?
B.G.: Az elmúlt években mindig azt hangsúlyoztuk az ügyfeleinknek, hogy ha devizában gondolkodnak, akkor azt ne spekulatív céllal tegyék, vagyis ne azon dilemmázzanak, hogy akkor most váltsanak, vagy éppenséggel visszaváltsanak. Egy átlagos ügyfélnek érdemes állandóan tartania egy fix devizakitettséget, legalább a befektetett eszközei 30 százalékát külföldi pénzekben. Ez azért is előnyös, mert így egy forintgyengülés is tud segíteni a portfoliónk árfolyamán.
Az kétségtelen, hogy míg tavaly a forint az euróval szemben nagyjából a 330-350-es sávban mozgott, addig most az orosz-ukrán konfliktus és az uniós pénzek körüli bizonytalanságok miatt áttértünk a 370-390-es sávba. S amíg ezek a bizonytalanságok nem szűnnek, addig itt is maradhat.
Mi azonban arra számítunk, hogy az uniós pénzekről az év második felében lesz megegyezés, s ha a háborút illetően is lesz valamiféle konszolidáció, akkor az év vége felé visszatérhetünk a 350-370-es sávba.
