Magyarországon a válaszadók kevesebb, mint 40 százaléka gondolja úgy, hogy vállalata mentes a visszaélésektől. Ezért az eredményért leginkább a felsővezetést okolják. Úgy látják, hogy a követendő példamutatás helyett sokkal inkább a probléma egyik forrását jelentik.
Megrendült bizalom
Európa szerte borúlátó a vállalati szféra. A válaszadók majdnem fele (44%) állítja, hogy cégüknél a vállalati visszaélések elleni harc csökkent, vagy nem növekedett. Az európai válaszadók több, mint fele, míg hazánkban kétharmada számít a vállalati visszaélések növekedésére a következő néhány év során. Ez a második legrosszabb érték az európai országok között.
Ám míg Európában ezt a tendenciát a válsággal és az üzleti környezet változásával indokolják, hazánkban a legnagyobb gondnak a felsővezetők hozzáállását és megítélését tartják. A vállalati csalások számának lehetséges emelkedését a kompenzációk és bónuszok megtartásával (55%, Európa 23%), a vezetőség saját felelősségének elmulasztásával (45%, Európa 31%) és a menedzsmentre nehezedő nyomással (35%, Európa 29%), valamint az elégtelen vállalati szabályozási környezettel (35%, Európa 29%) magyarázzák.
„Az Ernst & Young 1999 óta végzi el és publikálja a visszaélésekkel foglalkozó felmérését. A vállalati visszaélések és az üzleti etika területén egész Európában romlik a helyzet. Ennek ellenére a válaszadók megítélése szerint a vállalatok mintegy felének részéről eddig nem került sor hathatós intézkedésekre" - mondja Havas István, az Ernst & Young vezérigazgatója.
Ezt a képet tovább árnyalja, hogy Magyarországon csupán a megkérdezettek 15 százaléka (Európa 24%) bízik a vállalati felsővezetés mindenkori, körülményektől független, személyes integritásában. Mi több, 60 százalékuk (Európa 24%) szerint ez a csoport a visszaélések legfőbb kockázati tényezője. Ezt alátámasztva itthon a válaszadók gyakorlatilag egyhangúan (97%, Európa 70%) állítják, vállalatuknál a menedzsment nehéz időkben hajlamos kiskapukat keresni és nem követni a hivatalos utakat.
Azok körében akik úgy gondolják, vállalatuk mentes a visszaélésektől, a kedvező helyzetet inkább a megfelelő szabályozásnak (79%) tulajdonítják, semmint a vezetők által megteremtett transzparens és etikus vállalati kultúrának (17%).
Magyarországon 21% véli úgy, hogy a megvesztegetés megengedhető válságos időkben egy-egy üzlet elnyerése érdekében, míg 6% szerint a vállalat pénzügyi teljesítményéről szóló adatok torzítása szintén elfogadható cselekedetnek számít a gazdasági nehézségek áthidalásához.
„Magyarországon is - akár csak Európa szerte - sajnálatos módon nő a tolerancia az etikátlan és törvénytelen üzleti gyakorlattal szemben válság idején. A vezetőségre ilyenkor megnövekedett nyomás nehezedik. Egyrészt azért, hogy megőrizzék vállalatuk stabilitását, másrészt, hogy elérjék kitűzött pénzügyi céljaikat" - mondja Biró Ferenc, az Ernst & Young Visszaélési-kockázatkezelési Szolgáltatások vezetője.
Visszaélések megelőzése
A vállalati csalások elleni harcban a magyar válaszadók az európai átlaghoz képest is kiemelt szerepet tulajdonítanak a belső és külső ellenőrzésnek, ám pl. kisebb jelentőségűnek tartják a konkrétan erre szolgáló etikai forródrótokat. A költségek és kiadások alapos vizsgálatát és a vállalati magatartási irányelvek kialakítását itthon és Európa szerte fontos eszköznek tartják.
A vezetőségben megingott bizalom következtében az alkalmazottak a jogszabályalkotókhoz és hatóságokhoz fordulnának védelemért és szigorúbb szabályozásért. A magyar válaszadók az európai átlaghoz képest is sürgetőbbnek látják a hatóságok határozottabb fellépését, és a szabályok szigorúbb betartatását, valamint azok be nem tartásának szankcionálását. Ugyancsak markáns egyetértés mutatkozik azzal a nézettel, hogy a felsővezetőket terhelje személyes felelősség a gondjaikra bízott vállalatnál elkövetett visszaélésekért.
„Nem tárul hízelgő kép a vállalatvezetők felé az eléjük tartott tükörből. Azt kell lássák, hogy a visszaélések növekedésének megakadályozására jobb belső szabályzatokra és eljárásokra, valamint fokozottabb ellenőrzésre van szükség. Ugyanakkor fontos megérteniük, hogy az etikus vállalati kultúra kialakítása és a szabályozási környezet megteremtése az ő feladatuk és felelősségük, mely nélkül nem lehetséges a megrendült bizalom visszaállítása" - összegzi Havas István.
