Egyfajta hulladéktároló kiborított tartalma kereng felettünk, óránként 30 000 km-ig terjedő sebességgel – de ott repül egy Tesla elektromos autó is, amelyet gyártója, az űrrakétákat is készítő Elon Musk lövetett fel. Az űrkísérletetek után kereken mintegy 20 000 darab, különböző méretű, anyagú törmelék marad fenn, és mindez egyre nagyobb veszélyt jelent mind a műholdakra, mind az űrhajósokra. Összeütközések a legrosszabb esetben olyan láncreakcióhoz is vezethetnek, amelyek lehetetlenné teszik az űrutazásokat.
A probléma megoldásán több helyütt és különböző elgondolásokkal dolgoznak. Az SSL amerikai rakétaépítő cég azt tervezi, hogy 2021-ben olyan, személyzet nélküli robotűrhajót küld fel, amely kapcsolódni tud meghibásodott műholdakhoz, képes azok vizsgálatára, hibák megjavítására, alkatrészek cseréjére, az energiaellátás feltöltésére. A cég nagy anyagi lehetőséget lát a dologban.
Hasonló elgondolása van az Intelsat távközlési óriáscégnek, amely 50 mesterséges holdat működtet. Ők olyan robotkészüléket
A gond az, hogy az űrben kerengő kisméretű törmelék számára egyik rendszer sem jelentene megoldást – pedig azok teszik ki a hulladék nagy részét. Egyedül egy kínai műhold 2007-es lelövése és két műhold 2009-es összeütközése törmelékek ezreit hagyta maga után. A műholdipar szervezetének adatai szerint az elmúlt 5 évben 50 százalékkal nőtt a műholdak száma, és az irányzat továbbra is növekvő.
Erősödnek a törekvések, hogy tegyenek megelőző intézkedéseket, és szabályozzák jobban az űr felhasználását. Franciaország már 2008 óta kötelezi a műholdak fellövőit, hogy biztosítsák azok „halálát”: a beépített szoftver 25 év után leviszi a készüléket a Föld légkörébe, ahol az megsemmisül.
(Forrás: Der Spiegel)
