Az ipari termelés bővülése sajnos a munkahelyi balesetek számának növekedésére is hatással van, különösen tapasztalható ez a jelenség az építőiparban, ilyen szempontból jelenleg a legveszélyeztetettebb ágazatnak számít. Ezért a munkavédelmi hatóság első helyre sorolta a szakma folyamatos kontrollját. Ez év elejétől a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hatáskörébe került a munkavédelem és a munkaügy szakmai felügyelete. A közvetlen hatósági ellenőrzéseket továbbra is a fővárosi és a megyei kormányhivatalok végzik.
Célkeresztben az építőipari cégek
A munkaügyi ellenőrök a múlt évben 18 048 cégnél 13 173 esetben állapítottak meg különböző jogsértést. Ez a 73 százalékos arány három százalékkal magasabb a 2013. évinél. Bírsággal 3509 munkaadók sújtottak, 1105-tel kevesebbet, mint a megelőző esztendőben. Az 526 millió forint bírság összege is 142 millió forinttal alatta maradt a 2013. évinek. Tavaly összesen 101 628 főre terjedt ki a munkaügyi ellenőrzés, a legtöbb probléma – a kifogásolt esetek több mint 30 százalékánál – a munkaidő-nyilvántartással kapcsolatosan merült fel. Továbbra is jelentős (2014-ben 11 540 fő) a bejelentés nélküli foglalkoztatás. Ezért az idén az ellenőrök kiemelt feladata az ilyen visszaélések feltárása. Az eddigi vizsgálatok tapasztalatai alapján a hatóság ebben az évben az ellenőrzéseknek legalább 15 százalékát az építőiparra és 10 százalékát a vagyonvédelmi ágazatra irányítja. A várhatóan több mint százezer cégre kiterjedő kontroll során legalább tizenötezer építőipari, és tízezer vagyonvédelemmel foglalkozó társaság számíthat év végéig munkaügyi ellenőrzésre. A szakhatóság tájékoztatása szerint fokozott figyelmet fordítanak azokra az ágazatokra és vállalkozásokra is, amelyeknél az előző évben a legtöbb jogsértéssel találkoztak az ellenőrök – tájékoztat a feketelista.hu.
Ehhez segítséget nyújthat a feketelista.hu szerkesztői által összeállított százas lista is, amelyben ismertetik az elmúlt évben munkavédelmi és munkaügyi mulasztásokért legtöbbször elmarasztalt cégek névsorát. Jellemző, hogy az érintettek fele budapesti címen van bejelentve, és – négy bt. kivételével – valamennyi korlátolt felelősségű társaság. Amennyire a cégnevek alapján megállapítható, a legtöbbször elmarasztaltak 20 százaléka az építőiparból kerül ki.
A fővárosi Human Style Munkaerő-kölcsönző Kft.-nek egy év alatt már nyolc ügye volt a munkaügyi hatósággal, az ugyancsak budapesti L.M.L.M. Plussz Kft. hatszor, a Planet Job Service Kft. ötször sértette meg a munkaügyi, illetve munkavédelmi szabályokat. A három céget a listán kilenc olyan társaság követi, amelyeket tavaly legalább négyszer vontak az ellenőrök felelősségre. Köztük négy budapestit: a Wayet Service Ingatlanfejlesztő Kft.-t, a Vasyl Trans Kft-t, a Job Power Trade Kft.-t, és az MPV-Gold Kft.-t. Ugyancsak négyszer marasztalták el az enyingi Tesár-Bau Kft.-t, a Mázán működő Kemokop Építőipari Kft.-t, a kerepesi First Job Power Kft.-t, a pécsi Wolfteam Security Kft.-t és a tatabányai Causing Water Kft.-t.
A mulasztások miatt tíz vállalkozásra legalább ötmillió forint, vagy annál nagyobb összegű bírságot szabtak ki. A budapesti Lerill Fashion Kft.-t külföldiek engedély nélküli foglalkoztatása miatt csaknem 14 millió forintra büntették. A debreceni Franz Kaminski Vaggonbau Hungária Kft. a munkavédelmi előírások súlyos megsértése miatt fizethet 10 millió forint bírságot. Hasonló mulasztásokért kell a kecskeméti Agrikon Alfa Kft.-nek 7,2 millió forint bírságot befizetnie. Két további fővárosi cég, a Sun Street Apartments Kft. és a Huawei Technologies Hungary Kft. több mint 5 millió forintja bánja, hogy „elfelejtett” engedélyt beszerezni külföldiek alkalmazásakor. Munkavédelmi mulasztásért szabtak ki 5-5 millió forint körüli bírságot a kecskeméti Airvent Légtechnikai Zrt.-re és a győri Busch-Hungária Kft-re. Nem úszta meg kevesebbel a munkaügyi előírásokat súlyosan megsértő két fővárosi társaság, az X-Ray Security Vagyonvédelmi Kft., és az Elíz Hostess Kft. sem.
Részletes tájékoztatást ad a feketelista.hu összeállítása egyes megyék és városok jellemző munkaügyi és munkavédelmi helyzetéről is. Ebből kiderül, hogy a hatóság honlapján tavaly 2529 ügyet hozott nyilvánosságra, 29 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban (3551). Mind a 19 megyében és tíz nagyobb városunkban a tavalyinál kevesebb cég került a szégyenlistára. A felsorolásban 878 budapesti cég nevét olvashatjuk, 24 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel ezelőtt (1167). A legszembetűnőbb a miskolci adat, ahol egy év alatt 102-ről 47-re csökkent a munkaügyi és munkavédelmi mulasztások miatt kipellengérezett vállalkozások száma. Csaknem felére, 75-ről 39-re mérséklődött Debrecenben is az összevetés adata. A kecskeméti cégek neve szerepel a listán a legkevesebbszer, tizenkilencszer (tavaly harminchatszor).
A vállalkozói morál mércéje
A megyék közül – gazdasági súlyával magyarázhatóan – a Pest megyei cégekkel kapcsolatos határozatait hozta legtöbbször (348) nyilvánosságra a munkaügyi hatóság. Ez 85-tel kevesebb a 2013. évinél. A legnagyobb mérvű csökkenést Heves megyében regisztrálták; egy év távlatában 111-ről 46-ra mérséklődött a nyilvánosan elmarasztalt cégek száma. Csaknem felére (66-ról 34-re) csappant a „szégyenlistán” olvasható Vas megyei, illetve a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei cégek száma. (Az utóbbi esetében az egy évvel korábbi 330-ról 168-ra csökkent). A mellékelt táblázatok eligazodási pontként szolgálhatnak a partnert vagy befektetési helyet kereső üzletembernek, hiszen hűen tükrözik egy-egy megye, város általános vállalkozói morálját. A rendezett munkaügyek joggal növelik egy cég, sőt egy egész térség iránti bizalmat. Üzletkötés vagy partnerválasztás előtt hasznos lehet erről tájékozódni. A munkaügyi információk mellett további 13 közhiteles állami nyilvántartás cégekre vonatkozó adata is egyetlen klikkeléssel elérhető a több mint egymillió adatot tartalmazó adatbankunkban. Hasznos olvasmány – tájékoztat Iklódi András, a feketelista.hu főszerkesztője.
