Munkába menet is dolgozunk

Az állandó vagy szokásos munkavégzési hellyel nem rendelkező munkavállalók által a lakóhelyük és a napi első vagy utolsó ügyfél között teljesített utazások munkaidőnek minősülnek – mondta ki az Európai Bíróság. Ezen utazásoknak a munkaidőből való kizárása ellentétes lenne az uniós jog által említett, a munkavállalók biztonságának és egészségének védelmére irányuló célkitűzéssel.

Kép: PIxabay

Az uniós irányelv úgy határozza meg a munkaidő fogalmát, mint azt az időtartamot, amely alatt a munkavállaló dolgozik, a munkáltató rendelkezésére áll, és tevékenységét vagy feladatát végzi a nemzeti jogszabályoknak és/vagy gyakorlatnak megfelelően. Az az időtartam, amely nem minősül munkaidőnek, pihenőidőnek tekintendő. Az Európai Bíróság legfrissebb határozatában kimondta: az állandó vagy szokásos munkavégzési hellyel nem rendelkező munkavállalók által a lakóhelyük és a napi első vagy utolsó ügyfél között teljesített utazások is munkaidőnek minősülnek.

Az ítélet háttere Spanyolországba vezet: a Tyco Integrated Security és a Tyco Integrated Fire & Security Corporation Servicios társaságok (a továbbiakban: Tyco) a legtöbb spanyol tartományban lopásgátló biztonsági rendszerek üzembe helyezésével és karbantartásával kapcsolatos tevékenységet végeznek. 2011 ben a Tyco bezárta a regionális irodáit, és minden munkavállalóját a madridi (Spanyolország) központi irodához rendelte. A Tyco által alkalmazott műszaki személyzet biztonsági berendezéseknek azon a földrajzi területen lévő lakóhelyeken, illetve ipari és kereskedelmi létesítményekben történő üzembe helyezésével és karbantartásával foglalkozik, ahova rendelték őket, úgyhogy nincs állandó munkavégzési helyük.

Ez a terület valamely tartomány egészét vagy egy részét foglalhatja magában, sőt néha több tartományt is. A munkavállalók mindegyike szolgálati járművel rendelkezik, hogy mindennap a lakóhelyüktől a különböző munkahelyekig utazzanak, valamint hogy a nap végén visszatérjenek a lakóhelyükre. A munkavállalók lakóhelye, és az azon helyek közötti távolság, ahol ez utóbbiaknak munkát kell végezniük, jelentősen eltérhet, és alkalmanként a 100 kilométert is meghaladhatja, valamint annak a megtétele három órát is igénybe vehet. A munkavállalók mindegyike rendelkezik feladataik elvégzéséhez mobiltelefonnal, amely lehetővé teszi számukra, hogy távolról kommunikáljanak a madridi központi irodával. A munkanapjukat megelőző napon megkapják az azon különböző helyeket jegyzékbe vevő útitervet, amelyeket a következő munkanapon fel kell keresniük földrajzi területükön belül, valamint az ügyfelekkel való találkozók időpontjait.

Ingázni stresszesebb, mint dolgozni?
Egy felmérés szerint az emberek számára több stresszt okoz a munkába járás, mint a munkájuk: a közvélemény-kutatás során hat nagyváros 5500 ingázóját szólították meg: egyharmaduk szerint a munkába járás egyre stresszesebb, egynegyedük pedig arra panaszkodott, hogy a közlekedés egyre kiszámíthatatlanabb.
Pihenőidőnek számolták az utazást

A Tyco a „lakóhely és az ügyfelek közötti” utazással (azaz a munkavállalók lakóhelye és a Tyco által kijelölt első és utolsó ügyfél közötti mindennapos utazások) töltött időt nem munkaidőként, hanem pihenőidőként számolja el. A Tyco úgy számítja ki a napi munkaidőt, hogy azt az időt számolja el, amely munkavállalóinak az első ügyfélhez való megérkezésétől addig az időpontig telik el, amikor a munkavállalók elhagyják az utolsó ügyfelet; kizárólag a helyszíneken történő feladatok elvégzéséhez, valamint az egyes ügyfelek közötti közbenső utazásokhoz szükséges idő kerül tehát figyelembevételre. A regionális irodák bezárása előtt azonban a Tyco munkavállalóinak a napi munkaidejét az irodába való megérkezésük időpontjától (a munkavállalók tehát átvették a rendelkezésükre bocsátott járművet, a felkeresendő ügyfelek listáját, valamint az útitervet) este az irodába történő visszatérésük időpontjáig (a munkavállalók otthagyták a járművet) számította.

Az ügyben eljáró Audiencia Nacional (nemzeti törvényszék, Spanyolország) azt kérdezte az Európai Bíróságtól, hogy azt az időt, amelyet a munkavállalók a nap elején és végén utazással töltenek, az irányelv értelmében vett munkaidőnek kell e tekinteni. A Bíróság ítéletében megállapította, hogy amikor az olyan munkavállalók, mint a szóban forgó helyzetben lévők, nem rendelkeznek állandó vagy szokásos munkavégzési hellyel, az az utazási idő, amelyet e munkavállalók a lakóhelyük, valamint a munkáltatójuk által kijelölt első és utolsó ügyfél közötti mindennapos utazásokkal töltenek, az irányelv értelmében vett munkaidőnek minősül.

A Bíróság úgy ítéli meg, hogy az ilyen helyzetben lévő munkavállalók ezen utazások teljes időtartama alatt tevékenységeiket vagy feladataikat végzik. A munkavállalók utazásai a munkáltatójuk által kijelölt ügyfelekhez az ahhoz szükséges eszközt jelentik, hogy műszaki szolgáltatásaikat ezen ügyfeleknél elvégezzék.

Évente egy hónapnyi munkaórát veszítünk ingázással
Az európaiak átlagosan 45 percet töltenek naponta munkába járással, ami évente 180 órát jelent, vagyis több mint egy hetet vesztegetnek el a lakóhelyük és a munkahelyük közötti ingázással. Holott a tömegközlekedés monotonitásából adódóan és a modern technológiai eszközöknek köszönhetően az utazásra fordított időt könnyedén hasznos időtöltéssé változtathatnák.
Ha ez másképpen lenne, a Tyco követelhetné, hogy kizárólag a biztonsági rendszerek üzembe helyezésével és karbantartásával kapcsolatos tevékenységek elvégzésével töltött idő tartozzon a munkaidő fogalmába, ami azzal a hatással járna, hogy elferdítené e fogalmat, valamint sértené a munkavállalók biztonságának és egészségének védelmére irányuló célkitűzést. Az a tény, hogy a munkavállalóknak a nap elején és végén az ügyfelekhez vagy az ügyfelektől történő utazásait a Tyco a regionális irodák bezárása előtt munkaidőnek tekintette, egyébként azt illusztrálja, hogy a járműnek a regionális irodától az első ügyfélig vagy az utolsó ügyféltől az ezen irodáig történő vezetéséből álló feladat korábban e munkavállalók feladatainak és tevékenységének a részét képezte. Márpedig ezen utazások jellege a regionális irodák bezárása óta nem változott. Az utazásoknak csak a kiindulópontja módosult.

Az utazás is munka

A Bíróság úgy véli, hogy a munkavállalók az utazások ideje alatt a munkáltató rendelkezésére állnak. A munkavállalók ezen utazások alatt ugyanis a munkáltatójuk utasításaitól függnek, mivel utóbbi megváltoztathatja az ügyfelek sorrendjét, törölhet egy találkozót, vagy pedig újabb találkozót szervezhet. Az utazás szükséges ideje alatt – amely leggyakrabban nem sűríthető össze – a munkavállalóknak tehát nincs lehetőségük arra, hogy szabadon rendelkezzenek idejükkel, valamint a magánügyükkel foglalkozzanak.

A Bíróság azt is kimondta, hogy a munkavállalók az utazások alatt dolgoznak. Amennyiben a munkavállaló, aki már nem rendelkezik állandó munkavégzési hellyel, az ügyfélhez vagy az ügyféltől teljesített utazás során a feladatait végzi, e munkavállalót szintén úgy kell tekinteni, hogy az utazás alatt dolgozik. Amennyiben ugyanis az utazások az ilyen munkavállalói minőség velejárói, e munkavállaló munkavégzési helye nem korlátozható a munkáltató ügyfeleinél való fizikai munkavégzésének helyeire. Az a körülmény, hogy a munkavállalók az utazásokat a lakóhelyükön kezdik meg és fejezik be, közvetlenül munkáltatójuknak a regionális irodák bezárásával kapcsolatos döntéséből, nem pedig maguknak a munkavállalóknak a szándékából ered. Az arra való kényszerítésük, hogy magukra vállalják a munkáltatójuk választását, ellentétes lenne az irányelv által említett, a munkavállalók biztonságának és egészségének védelmére irányuló célkitűzéssel, amelybe a minimális pihenőidő munkavállalók számára történő biztosításának a szükségessége illeszkedik.

Út a munkába: autóval, kerékpárral, vonaton
A munkába járók egyharmada autóba ül reggel, egynegyedüka tömegközlekedést használja, de a kerékpárt is sokan választják már. Függetlenül a közlekedési eszköztől, a munkavállalók felének kevesebb, mint fél órát vesz igénybe a napi ingázás a munkahely és a lakása között.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo