Az augusztus 15-én hatályba lépő reklámadó törvény szerint adóköteles lesz a médiában, sajtótermékben (pl: heti- és napilap), szabadtéri reklámhordozón, járművön, nyomtatott anyagon (pl: katalógus, szórólap), ingatlanon és számos esetben az interneten közzétett reklám. Az adóalanyiság kérdése azonban több esetben elválik a közzétevő személyétől. Így például sajtótermék esetében a kiadó, míg nyomtatott termékek vagy ingatlan esetében az adó alanya az, aki azt reklám céljára hasznosítja.
Itt a bevallási forma a reklámadóhoz!
Emellett a törvény bevezet egy általános adóalanyiságot a reklámot megrendelő személyében, mindazon esetben, amikor a szolgáltatást nyújtó adóalany nem ad nyilatkozatot arról (a számlán, más számviteli bizonylaton), hogy reklámadóval kapcsolatos kötelezettségét teljesíti, vagy, hogy ilyen kötelezettség nem terheli. Mivel a Facebook, vagy a Google feltehetően nem fog nyilatkozatot adni, így ezen szolgáltatóktól megrendelt reklámok után a megrendelő lesz az adó alanya – teszi hozzá Nyári Zsolt, a Mazars Kft. szenior adómenedzsere legfrissebb blogbejegyzésében.
Nem minden adóalany lesz azonban kötelezett az adó megfizetésére, ami azért is lényeges, hiszen bevallási kötelezettsége is csak annak lesz, akinek adófizetési kötelezettsége is keletkezik. A szolgáltatást nyújtó esetén – ide értve továbbá azokat is, akik saját magukat reklámozzák – az adókötelezettség csak 500 millió forintot meghaladóan keletkezik, az adó mértéke sávosan emelkedik 1%-40%-ig. Azonban míg a szolgáltatást nyújtó esetén az adóalap a reklám közzétételéből származó nettó árbevétel, addig a saját célú reklám esetén a reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség. A szolgáltatást nyújtóval ellentétben megrendelőként az adófizetési kötelezettség havi 2,5 millió forintos ellenértéktől kezdődik és a fölötte eső rész után kell fizetni egységesen 20%-ot. Külön kedvezőtlen rendelkezés azonban, hogy nyilatkozat hiányában a közzététel költségével a társasági adóalapot is meg kell emelni, ráadásul értékhatártól függetlenül.
A törvény két héten belül hatályba lép és még mindig bizonytalanság tapasztalható olyan kérdésekben, mint pl. mi a közzététel közvetlen költsége, vagy hogy kinek és milyen gyakran kell a nyilatkozatot beszerezni. Egyelőre úgy tűnik, hogy hivatalos törvényi értelmezésre még sokat kell várnunk.
