A módosítással kibővítették a hegyközségi járulék fizetésére kötelezettek körét a szőlészeti és borászati felvásárlókkal. A Font Sándor javaslatára a zárószavazás előtt rögzítették a törvénymódosításban, hogy a szőlészeti termelőknek nem kell hegyközségi járulékot fizetniük azon megtermelt szőlőmennyiség után, amelyet borászati termelő hegyközségi tagnak vagy szőlészeti és borászati felvásárlónak értékesítettek.
Emellett a jövőben többen élhetnek majd szavazati jogukkal a hegyközségi közgyűlésen, vagyis a hegyközség legfelsőbb önkormányzati testületében. Az eredeti változat szerint a közgyűlésen csak azok szavazhattak volna, akik járulékfizetési kötelezettségüknek határidőre eleget tettek, ám a módosítás alapján szavazati joggal rendelkeznek majd azok is, akik fizetési kötelezettségüket az adott év első közgyűlési napját megelőzően legalább öt nappal teljesítik. Így - az indoklás szerint - növelhető a részvétel a döntéshozatalban.
A törvénymódosítással egyértelműsítették a hegybírók és a hegyközségi tanácsi titkárok munkáltatójával összefüggő kérdéseket is. Az Országgyűlés tavaly decemberben fogadta el az új, most részben átírt hegyközségi törvényt.
Tavaly óta nőtt a hegyközségek szerepe
A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvény alapján 2013. augusztus 1-jétől az ültetvénytelepítési és -kivágási jogok átkerültek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól a hegyközségekhez. Jelentősen nőt a helyi hegybíró szerepe. A módosítással a műveletlen ültetvényeken újra lehet gazdálkodni. Az elhagyott ültetvényeknél a szabályozás csak a legvégső esetben engedélyezi a kivágást, így elkerülhető, hogy szőlőterületeink tovább csökkenjenek.
