A Workania.hu egész nyarat átölelő kutatása arra volt kíváncsi, hogy az interneten megjelenő álláshirdetésekre hányan küldték el pályázatukat. A felmérés szerint a bankszektorbeli álláshirdetések a legnépszerűbbek az álláskeresők körében: átlagosan 53-an küldik el jelentkezésüket egy meghirdetett betöltendő pozícióra. A képzeletbeli dobogó második fokán a segédmunkák állnak (51 fő), míg a 3. helyen a HR területen, valamint a marketing, reklám, pr területen meghirdetett állások találhatók átlagosan 50 jelentkezővel. (Az MSZP már azért aggódik, hogy marad-e magyar munkahely.)
A biztosítási szektorban és az adminisztráció területén kiírt állásokra ennél valamivel kevesebben jelentkeznek. Az újságírással és a médiával kapcsolatos állásokra átlagosan annyi álláskereső reagált, mint a vendéglátás, idegenforgalom területén.
Az értékesítői és kereskedelmi munkakörökre viszont egyre kevesebben pályáznak: 2011 nyarán harmadával kevesebben jelentkeztek az ilyen pozíciókra, mint egy évvel ezelőtt. Mindez azért van a Workania.hu szerint, mert ezen a területen továbbra is magas az álláshirdetések száma, míg az álláskeresők volumene nem növekszik.
Fotó: PP/Förster Tamás
A legkevesebb jelentkezőre az építőipar, az ingatlanok, a faipar, a szolgáltatások, az egészségügy valamint az iskolaügy, oktatás területén számíthatnak a munkaadók.
Munkanélküliség vagy rossz munkahely?
Bár sokan mindent megtesznek, hogy minél hamarabb új munkahelyet találjanak, egy ausztrál tanulmány szerint néha érdemes kivárni a megfelelő alkalmat, mert sok ember számára sokkal megterhelőbb lelkileg egy rossz munkahely, mint ha munka nélkül marad. A canberrai Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatói több mint hétezer, reprezentatívan kiválasztott felnőttet vizsgáltak hét éven át. A résztvevők lelkiállapotát összehasonlították foglalkoztatottságukkal és munkakörülményeikkel - tehát fizetésükkel, munkahelyük tartósságával, a velük szemben támasztott követelményekkel, illetve munkahelyi támogatottságukkal.
A várakozásoknak megfelelően a munkanélkülieket általánosságban véve rosszabb mentális állapot jellemezte, mint a foglalkoztatottakat. A részletesebb elemzésből kitűnt, hogy a foglalkoztatottak jó közérzete lényegesen függött munkájuk minőségétől. Ha a munkanélküli résztvevők jó állást találtak, javult a lelkiállapotuk. Ha azonban rossz munkát kaptak, sokan újabb pszichés mélypontra kerültek.
Az a felfogás tehát, amely szerint "lényeg, hogy munka legyen", nem teljesen helytálló, hiszen nem minden munka javít a közérzeten - írják a kutatók az Occupational and Environmental Health című szaklapban.
