Minden második magyar cég kockázatos

Minden második magyar cég számít kimondottan vagy közepes mértékben kockázatos üzleti partnernek - közölte a Coface Hungary. Ez a hazai arány alacsonyabb mint a régiós átlag.

Az elmúlt hónapban a céges pénzügyi kockázati tényezők miatt közép-kelet-európai országok cégeinek átlagosan 54,17  százalékát közepesen kockázatosnak vagy kockázatosnak minősítette  a Coface, ez az arány 2009 hasonló időszakában alacsonyabb (46,25%) volt. Közép-kelet-európai cégeket vizsgálva a cégek 38 százalékának romlott a megítélése, míg javulást csak 28,5 százalék esetben tapasztaltak. Míg a régiós átlag 54,17 százalék körüli értéket mutat, leginkább a román, szlovák cégek megítélése romlott az elmúlt 12 hónapban.

A hazai cégek esetében a mostani arány szinte megegyezik az elmúlt három hónap értékével (50,3% százalék) helyesebben a tavalyi évben némi kilengéssel szinte folyamatosan 50 százalék körüli értéket ért el a kockázatosnak minősített magyar cégek aránya, szeptemberben (53,41%) tetőztek az értékek - teszi hozzá Kárpáti Gábor, a Coface Hungary ügyvezetője. A legfrissebb értékek nem érik el a régiós átlagot, és a közép-kelet-európai régióban Románia,  Szlovákia és most már Csehország is megelőzi Magyarországot, azonban ez egyfelől pillanatnyi kép, másfelől nem kumulált számokról van szó, hiszen minden hónapban más cégeket vizsgálnak, ezért a vizsgálat sajátosságai is okozhatják az eltérést.

Nem hozott megtisztulást a válság

A tavalyi évhez képest 48,94 % ról  50,34 százalékra nőtt a hazai kockázatos vállalatok aránya. Azonban a kockázati szinteket is kibontva - a Coface egy 10-es skálán osztályozza a cégeket, ahol az 1-es a legrosszabb, a 10-es a legjobb besorolást jelenti - az látszik, hogy valóban igaz, hogy az 1 és 5 közé eső besorolásokban a hazai cégek aránya megnőtt, ezek a cégek évek óta gyenge likviditással bírnak, többnyire alultőkésítettek. Azonban, ha ezen belül az 1 és 3 értékek közötti, tehát a legrosszabb kockázati kategóriát vizsgáljuk, akkor az látható, hogy ebbe a kategóriába sorolt magyar cégek aránya csökkent.

A várt, de be nem következett piaci tisztulás leginkább itt fejtette ki a hatását, hiszen a korábban kedvező megítélés alá tartozó cégek közül kevesebb került ide, mint amennyi cég ezekből a legrosszabb kategóriákból eltűnt. Itthon nem volt olyan sokkoló, s nem is hozott olyan megtisztulást a finanszírozási válság, mint ami akár be is következhetett volna egy elhúzódó válság esetén.  A hazai cégeket a globális válság már egy „válságos" időszakban kapta el, így rosszabb képre számítottunk- teszi hozzá Kárpáti.

Mit várhatunk 2011-től?

A fókusz a középmezőnyön van azaz a vízválasztó 4-es és 5-ös besorolásban lévőkön. Ezeknek a cégeknek a  megítélésének alakulása két szempontból is lényeges: egyrészt nagyon fontos lenne, hogy ne romoljanak tömegesen tovább. Itt azonban kérdés, hogy mit fog hozni 2011. Most lassú növekedésre lehet számítani, és ebben kérdés, hogy azok a vállalkozások, amelyek a válságban eddig valamilyen megoldást találtak a túlélésre, idén kivéreznek-e vagy továbbra is talpon tudnak-e maradni. Másfelől égető lenne ezen cégkör megítélésének későbbi javulása, amihez szükséges a gazdasági környezet pozitív irányú változása, a belső kerestet növekedése, illetve az export lehetőségek bővülése is. Lényeges lenne a kilábalás szempontjából, hogy a hazai cégek bátrabban merjenek exportálni, új nemzetközi üzleti lehetőségeket keressenek és találjanak, minél  hatékonyabban állják meg a helyüket a nemzetközi versenymezőben, és így magasabb árbevételt és profitabilitást érjenek el. Szükség volna olyan cégekre a - magyar gazdaság tartós növekedése miatt is -, amelyek „multivá" képesek válni a régióban, exportpiacokat nyernek, amelyek a külföldön megtermelt jövedelmeket vissza tudják forgatni a magyar gazdaságba, s hosszú távon gondolkodnak.

Ugyancsak negatív fejlemény, hogy az elmúlt években a lecsökkent banki hitelek miatt megnőtt a szállítói hitelek aránya, jelentősen megugrottak a vevők tartozásai a szállítók felé, és ez a mai napig jellemző. Idén továbbra is nagy a cégek bedőlési és nem fizetési kockázata. Lánc- és körbetartozás jellemző, a csődtörvény gyakorlatilag használhatatlan a szállítói hitelezők védelemének szempontjából. A Coface 2004 óta  vizsgálja a fizetésképtelen cégeket, drasztikusan nő a nem fizetők százalékos aránya - van, aki önhibáján kívül kerül ebbe a helyzetbe, és van, aki rossz szándékkal dönti be a cégét -, ezeket megpróbáljuk kiszűrni, de nagy elmozdulást idén nem várunk - hívja fel a figyelmet Kárpáti.

Véleményvezér

Többé nem lehet csak úgy titkolni a fizetéseket: a kis cégeknek is lépniük kell

Többé nem lehet csak úgy titkolni a fizetéseket: a kis cégeknek is lépniük kell 

A legtöbb kkv-vezető úgy legyint a bértranszparenciára, mint valami multis adminisztrációra, ami majd valahol 100 főtől kezdődik.
Tudatos provokáció volt Magyar Péter telefonügye?

Tudatos provokáció volt Magyar Péter telefonügye? 

Ellentmondásokkal teli történet.
Putyin egy NATO tagállam megtámadását fontolgatja

Putyin egy NATO tagállam megtámadását fontolgatja 

Az amerikai hírszerzés feje fontos ügyben ment személyesen Moszkvába.
Kesztyűt dobott Orbán Viktornak Magyar Péter – frissült

Kesztyűt dobott Orbán Viktornak Magyar Péter – frissült 

Magyar Péter Paksra hívta a parlamenti pártok elnökeit.
Meghalt az ukrajnai háború humanista hőse, akit még az oroszok is tiszteltek

Meghalt az ukrajnai háború humanista hőse, akit még az oroszok is tiszteltek 

Tragikus véget ért egy ukrajnai hős sorsa.
Hatalmas fegyvercsomagot kap Ukrajna, de ami igazán meglepő, hogy honnan

Hatalmas fegyvercsomagot kap Ukrajna, de ami igazán meglepő, hogy honnan 

Törökország döntő fontosságú fegyvereket ad el Ukrajnának.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo