hirdetés

Milyen vállalati tevékenységek lesznek a nyertesei a következő hétéves ciklus uniós költségvetésének?

Bár még csak a stratégiai irányokról vitatkoznak az EU tagországainak vezetői, az Európai Bizottság tavalyi előterjesztéséből egyértelműen kirajzolódik, hogy milyen vállalati tevékenységek lesznek a nyertesei a következő hétéves ciklus uniós költségvetésének. Aki digitalizáció vagy környezetvédelem területén fejleszt, az jó eséllyel számíthat uniós pénzekre. Kutasi Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és versenyképesség Kutatóintézet docense a Piac & Profit  „Irány az Európai Unió piaca!” című konferencián elhangzott előadásában fontos információkat osztott meg arról, merre igazodjanak a hazai vállalatok, ha uniós pénzekre számítva szeretnének fejleszteni.
hirdetés

Kutasi Gábor

Kisebb lehet a torta

A költségvetés fő számait tekintve érvényesülni látszik a gazdag országok érdeke, mely szerint GNI- (összjövedelem-) arányosan nézve az uniós költségvetés mérete és gazdasági súlya csökkeni fog a 2014-2020-as ciklushoz képest. Utóbbi időszakban 1,16 %-volt ez az arány, míg a jövőre vonatkozó előterjesztés 1,114 %-ról szól, ami így is elképesztő összeg: 1134,6 milliárd euró, igaz mindez 7 évre és a 450 milliós Unió 27 országára elosztva. Ez a néhány tíz ezrelék valójában 4-5 milliárd euró csökkenést jelent. Az EU harmadik eddigi legnagyobb nettó befizetője, Nagy-Britannia, már nem fizet be semmit. Ennek statisztikai következménye, hogy az EU jövedelmi átlaga jövőre már ettől önmagában alacsonyabb lesz, és többek között Magyarország közelebb kerül az EU átlagához. Azaz, kevésbé lehet a fejletlenségére hivatkozva támogatást kérni. De a bennmaradó nettó befizető országok (Németország, Ausztria, Hollandia, Svédország, stb.) sem kíván többel hozzájárulni a közös forrásokhoz. Sőt!  Az előterjesztésben a csökkentett hozzájárulásokról olvashatunk. Mindeközben a kevésbé fejlett országoknak növelni kellene a hozzájárulásukat, bár így is többszörösen nettó haszonélvezői lesznek a költségvetésnek. Magyarországnak például 2020-ig a GNI  0,85%-át kellett befizetnie. Az  új előirányzat a GNI 0,98%-a (1,56 milliárd euró). Viszont még így is a befizetendő összeg közel 11-szeresét kapja vissza támogatásként az ország (GNI 10,79%-a, 17,87 milliárd euró).

Jelenleg éppen arról folyik a politikai vita, hogy a Brexit teremtette lehetőséget arra kell-e felhasználni a költségvetési keretek újragondolásakor, hogy a kisebb büdzsé finanszírozásának terhét a kevésbé fejlett régiók felé tolják egy hajszálnyival, valamint tartalmilag milyen irányba toldjanak el a hangsúlyok.

Kevesebb jut mezőgazdaságra és kohézióra

Bár arányaiban továbbra is a Közös Agrárpolitika és a kohézió célkitűzése marad a legdominánsabb, mindkét célkitűzés finanszírozásában jelentős visszavágásokra lehet számítani. A költségvetés 34,5%-át kitevő kohéziós alapok támogatási a tervek szerint több mint 11%-kal csökken. A mezőgazdasági támogatások közel 100%-át kitevő garancialap és vidékfejlesztési alap abszolút összegben 15%-kal lesz kisebb. Ez együttesen nagyságrendileg 64 milliárd euró átcsoportosítását jelenti ezekről a területekről. Magyarország a klasszikus mezőgazdasági és vidékfejlesztési célokra a GNI 1,5%-a helyett annak csak 0,9 3%-át költheti majd, a regionális fejlesztési és kohéziós célokra pedig 2,75% helyett csak 1,6%-ot.

Nyerő a digitális és a zöld

A közös költségvetésre vonatkozó javaslat általános alapelvként fogalmazza meg, hogy a környezetvédelmi és klímaváltozás elleni tevékenységekre a források legalább 25%-át kell elkölteni, függetlenül attól, hogy melyik alapból érkezik a pénz. Önmagában a témára kihegyezett LIFE-alapra kevesebb, mint 5 milliárd euró, a teljes költségvetés kevesebb mint fél százaléka jut. Ebből következik, hogy várhatóan a mezőgazdasági, vidékfejlesztési, regionális fejlesztési és kohéziós célok hangsúlya tovább tolódik a fenntartható környezetet támogató beruházások, fejlesztések, munkahelyek irányába. Így érdemes az EU-s támogatásból tervezett fejlesztések esetében átgondolni, érdemes-e még erősebben a fenntartható fejlődést szolgáló technológiák, műveletek és a zöld munkahelyek irányába eltolni a vállalati fejlesztéseket.

A klímavédelemmet fogja finanszírozni egy költségvetésen kívüli, 2030-ig futó, külön pénzügyi program is, amely különböző pénzügyi forrásokból áll össze. Egyik  a 7,5 milliárd eurós Méltányos Átállási Alap (Just Transition Fund), amely a fosszilis energiát használó erőműveket, valamint a szén- és tőzegbányászatról való átállást támogatja a zöld technológiák és ágazatok irányába. (Az atomenergiát nem tekinti annak a program.) Magyarország ebből az alapból mindössze 82,2 millió eurót remélhet. Érdekesebb lehet azonban az alapot kiegészítő InvestEU 45 milliárd eurós magántőkebevonás és az Európai Beruházási Bank 25-30 milliárd euró összegű klíma célú hitele. Ezek azonban visszatérítendő hitelek.

A Digitális Európa Program önmagában 8,15 milliárd eurót kap. Ha ehhez hozzáadjuk az egységes piac fejlesztésére és az innováció támogatására szánt alapokat, akkor már a költségvetés 14,7%-át teszi ki a technológia fejlesztésére szánt keret. Feltételezhető, hogy az egyéb (pl. mezőgazdasági vagy határőrizeti) célokat támogató alapok jelentős hányada is nagy hangsúlyt helyez a digitalizáltság és a robotizáció szintjének növelésére.

Így bátran kijelenthető, hogy a hazai cégek digitalizációs és zöld irányú fejlesztései biztosan erős támogatásra számíthatnak az új EU-költségvetési ciklusban. 

Czeczeli Vivien és Kutasi Gábor publikációja  (Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet, gvk.uni-nke.hu).

hirdetés

Véleményvezér

A csirkemell ársapkáján buknak a legnagyobbat a kereskedők

A csirkemell ársapkáján buknak a legnagyobbat a kereskedők

Már a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is azt javasolja, hogy szűnjön meg az árstop.
Élelmiszer magánimport indult nyugatról, a sláger az ott jóval olcsóbb sajt

Élelmiszer magánimport indult nyugatról, a sláger az ott jóval olcsóbb sajt

Elsősorban a tartós élelmiszer és a vegyiáru az, amit ma már jóval olcsóbban lehet megvásárolni nyugaton, mint nálunk.
Erősödik a nemzeti valuta és nő a tanárok fizetése a közelben

Erősödik a nemzeti valuta és nő a tanárok fizetése a közelben

Úgy néz ki a csehek pont fordítva csinálnak mindent, mint mi, pedig a szankciós politika őket ugyanúgy érinti, mint minket.
Megfenyegették Hadházy Ákost

Megfenyegették Hadházy Ákost

A falusi szálláshely pályázatból kastélyt építő fideszes polgármester megfenyegette Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőt.
Hogyan soroznak az ukránok?

Hogyan soroznak az ukránok?

A rém és álhírek minden háborúnak természetes velejárói. Ezek között kiigazodni viszont fontos egy végzetes konfliktus idején.
Korrupció elleni front indult Ukrajnában

Korrupció elleni front indult Ukrajnában

Szomorú, de a nagy számok azt mutaják, hogy a korrupció nyugatról keletre tartva csak egyre nő. Hogyan lehetne megállítani?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo