A szülési szabadság kezdete és hossza egyénfüggő, de a jogszabályok pontosan meghatározzák a kereteket. A Profession.hu Dr. Cselédi Zsolt munkajogász, Dr. Répáczki Rita munkapszichológus, és Sámson Dorottya, az állásportál toborzási szolgáltatások csoportvezetőjének segítségével összegyűjtötte a gyermekvállalás jogi, lelki és technikai vonatkozásait.
Mikor közöljük a terhességet?
Dr. Répáczki Rita munkapszichológus szerint amint tényként kezelhető a terhesség, ajánlatos közölni azt a munkáltatóval. Ez azért fontos, mert így a munkaadó láthatja az együttműködési szándékot a kismama részéről, és időben egyeztethet vele a szülési szabadságot követő terveiről és arról, hogy mikor szeretne visszatérni a munkahelyre. Jogi értelemben azonban a munkavállaló csak abban az esetben köteles közölni terhességét, ha az adott munkakör esetében egészségügyileg alkalmatlannak minősülne a munkavégzésre. Fontos azonban, hogy a várandósság alatti felmondási védelem csak akkor érvényesül, ha a kismama tájékoztatja a munkáltatót a várandósságról.
A munkapszichológus szerint várandósság ideje alatti munkavégzés teljes mértékben anyafüggő. Sokan vannak, akik a szülést megelőzően lehető legkésőbbi időpontig dolgoznak, mert erre lelkileg szükségük van, azonban sokan vannak, akik szívesebben töltenék otthon a szülést megelőző heteket. „Főszabály szerint a szülés előtt legfeljebb 4 héttel lehet megkezdeni a szülési szabadságot, azonban a munkavállaló és munkáltató megállapodhatnak ettől eltérően is, így akár korábban is elkezdődhet a szülési szabadság.” – mondta Dr. Cselédi Zsolt munkajogász. A szülési szabadság azonban semmilyen esetben sem haladhatja meg a 24 hetet.
A szülési szabadság idejére csecsemőgondozási díj jár, amely egy társadalombiztosítási eljárás. A csecsemőgondozási díj összege a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számított 180 naptári nap jövedelem átlagának 70%-val egyezik meg. Az így megállapított bruttó összeg után egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot nem, a személyi jövedelemadót azonban meg kell fizetni, ez a folyósításkor eleve levonásra kerül. Amennyiben a foglalkoztatott rendelkezik kifizetőhellyel, a csecsemőgondozási díjat onnan folyósítják, amennyiben nem, az összeget az állam fizeti. A 24 hetes szabadság letelte után a munkavállaló a gyermek 3 éves koráig fizetés nélküli szabadságot vehet igénybe, melynek tartalmára az első két évben gyermekgondozási díj (GYED), majd gyermekgondozási segély (GYES) jár.
A munkáltató részéről a helyes eljárás az, ha határozott időre, mégpedig a kismama gyermekgondozás miatti távollétére vesz fel helyettesítő munkaerőt. Így az anyuka visszatérésével a helyettesítő munkavállaló határozott idejű jogviszonya megszűnik. Sámson Dorottya munkaerő-piaci szakértő szerint egyre gyakoribb, hogy az anyukák egy-másfél év után visszatérnek a munkahelyre. A szülést követő egy év az anyának inkább a befelé fordulásról szól, azonban sok esetben otthonról is dolgoznak a szülési szabadságon levő kismamák. Dr. Répáczki Rita kiemeli: „Ez az időszak alkalmas lehet új dolgok elsajátítására, új lehetőségek felfedezésére önmagával kapcsolatban, amit aztán később a karrier területén is hasznosítani tud.”
Dr. Répáczki Rita szerint az otthon töltött idő alatt sem érdemes teljesen elszakadni a munkahelyi környezettől. A visszailleszkedést segítheti a kezdeti részmunkaidőben végzett munka, illetve ha a szülési szabadság ideje alatt is tartjuk a kollégákkal a kapcsolatot. Érdemes elmenni a céges, családosra tervezett rendezvényekre, így a kismama ez alatt az idő alatt is tudni fogja, mi a helyzet a cégnél. „Értesüljünk a nagyobb változásokról és figyeljük a piacot. Ne essünk el teljesen mindentől. A prioritások változnak, de ez így normális.” – tette hozzá Sámson Dorottya.
A visszatérő kismamát ugyanabba a munkakörbe kell visszahelyezni, amelyben a szülés előtt dolgozott. A főnök és a kollégák hozzáállásán is sok múlik, de fontos, hogy a dolgozni visszatérő anya részéről ne legyen evidens az, hogy vele elnézőek, mert ez a visszájára fordíthatja a kollégák hozzáállását.
Abban mindhárom szakértő egyetért, hogy a kismamát sem a szülési szabadságot megelőzően, sem a szülést követően nem érheti semmilyen diszkrimináció. Sámson Dorottya hozzátette, hogy amennyiben az állásinterjú során felmerülne a gyermekvállalási szándékunkra vonatkozó kérdés, hangsúlyozhatjuk, hogy pillanatnyilag a karrierünkre szeretnénk fókuszálni, illetve kifejthetjük, nagyjából mikor szeretnénk gyermeket. Amennyiben egy-két éven belül mennénk szülési szabadságra, érdemes elkerülni a munkahelyváltást.
