A mulasztási bírságra vonatkozó előírások az adózás rendjéről szóló törvényben (2003. évi XCII. törvény 172.§.) lelhetőek fel. Nézzük meg, mire kell kiemelten figyelnünk és mekkora összegű bírság szabható ki egy-egy mulasztás okán. Együttműködő partnerünk, az Adó Online szakértői cikkében a leggyakoribb – és a legtöbb vállalkozást érintő – mulasztási körülményeket járta körül.
500.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírságra okot adó tényezők
A vállalkozások 500.000 Ft-ig terjedő (magánszemélyek esetében 200.000 Ft-ig terjedő) mulasztási bírsággal sújthatóak például a következő esetekben:
- ha nem jelentkeznek be az adóhatósághoz, nem teljesítik változás bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettségüket, vagy ezeket hibásan, valótlan tartalommal, esetleg hiányosan teljesítik,
- ha az adóbevallásukat nem küldik be, illetve határidőt követően vagy késedelmesen küldik be és a késedelmüket nem mentik ki,
- ha adószám hiányában végeznek adóköteles tevékenységet vagy adószámhoz kötött tevékenységet,
- ha a többi jogszabályban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztják,
- ha a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítják ki,
- ha a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírtakról eltérően vezetik,
- ha az adóhatóság kockázatelemzési eljárás lefolytatásához kérdőívet küld, és az nem küldik vissza az adóhatóság részére határidőben,
- ha az ellenőrzést, az üzletlezárást, a hatósági eljárást vagy a végrehajtási eljárást akadályozzák (például nem jelenik meg, vagy nem működik együtt a képviselő, stb.)
Ha az ilyen jellegű mulasztásokat az adózó ismételten elköveti, akkor a mulasztási bírság összege magánszemély adózó esetén már 500.000 Ft-ig, más adózó esetén pedig 1.000.000 Ft-ig terjedhet.
1.000.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírságra okot adó tényezők
Kiemelt figyelmet kap négy olyan elem, amelynek megsértése különösen súlyos károkat okoz a gazdaságnak, ezért a következő mulasztásoknál az adózó 1 millió Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható:
- ha a számla-, egyszerűsített számla-, nyugtakibocsátási kötelezettségét elmulasztja, vagy azt nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki,
- ha a számviteli törvény szerinti beszámolóra vonatkozó letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségét az adóhatóság első felszólításában szereplő határidőn belül nem teljesíti,
- ha iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget,
Ez utóbbi esetben nem sújtható az adózó a mulasztási bírsággal, hanem a jogszabály úgy fogalmaz, hogy az adózót „kell sújtani”, tehát ilyenkor minden esetben kiszabják a bírságot, de nem feltétlenül a legmagasabb összegben.
2.000.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírságra okot adó tényező
Ha az adózó a kapcsolt vállalkozásaival kötött ügyletekre vonatkozóan a szokásos piaci ár meghatározásával, valamint az ellenőrzött külföldi társaságokkal folytatott jogügyletekkel összefüggő nyilvántartási kötelezettségét:
- elmulasztja határidőben teljesíteni (nem készít transzferár nyilvántartásokat),
- az előírásoktól eltérően teljesíti,
- hiányosan teljesíti, illetve
a nyilvántartási kötelezettséggel összefüggő iratmegőrzési kötelezettségét megsérti, akkor nyilvántartásonként 2.000.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
Ha a jogsértést megismétli, akkor az adózó nyilvántartásonként 4.000.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Ugyanazon nyilvántartás vezetésének ismételt elmulasztása esetén az adózó az első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének négyszereséig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
A cikk teljes terjedelemben itt olvasható!