Kép: Pixabay

A mérnöki szakma a 18–29 éves korosztály körében a 2. helyen szerepel az ország jövője szempontjából kritikus fontosságú munkakörök rangsorában: a magyarok 45,4 százaléka gondolja meghatározónak a jövőben – derül ki az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) megrendelésére készített kutatásból.  A teljes lakosságot reprezentáló minta válaszadói szerint a mérnöki foglalkozások a 3. helyet (41,2%) foglalják el jelentőségüket tekintve. „A tapasztalataink egybevágnak a közvélekedéssel: szoros kapcsolat van a mérnökbázis tudása, kreativitása, újítási képessége és egy ország jövőbeli sikerei között” – kommentálta az eredményt Jakab Roland, az EJMSZ alelnöke.

A mérnök szakma vonzó voltát és jövőbeli relevanciáját jól tükrözi az az eredmény is, amely szerint a tudatos válaszadók fele a mérnöki szakmát választaná, amennyiben újrakezdhetné pályáját (49,8%). Az indoklások között kiemelkedő volt az alkotás örömének, a kreatív, érdekes munkának, valamint a magas anyagi és erkölcsi elismerésnek az említése.

„Fontos azonban felismerni azt a problémát is, amelyre a kutatás szintén rávilágít, hogy a lakosság nagy része (47,4%) nincs tisztában a mérnöki szakma mibenlétével és jelentőségével, illetve lehetőségeivel” – nyilatkozta az eredmények kapcsán dr. Ábrahám László, az EJMSZ elnöke.

Irreális követelmények a jelentkezőkkel szemben

A mérnök szakma általánosan elismert jelentősége azonban a felmérés szerint nem feltétlenül párosul hazánkban az elvárható megbecsüléssel. A munkaadói oldalon jelentkező hiány problémája a válaszadók 50,2 százaléka szerint abból adódik, hogy ezek a szakmák sem anyagilag, sem erkölcsileg nincsenek eléggé elismerve a hazai vállalatoknál, illetve a cégek irreálisan magas követelményeket támasztanak a jelentkezőkkel szemben (a kitöltők 36,5%-a gondolta így).

Az EJMSZ-szel együttműködő Experis Hungary – valós munkaerő-piaci helyzetet felmérő saját kutatása – szerint a betöltetlen mérnökállások száma folyamatosan növekszik, mérnöki területen jelenleg 4 ezer nyitott pozíció van az országban. Fülöp Zsuzsa üzletági vezető szerint habár a kereseti és a karrierlehetőségek folyamatosan javulnak, továbbra is problémát jelent, hogy az egyetemekről nem kerül ki elegendő számú mérnök (még ha a végzősök száma kismértékben növekszik is!), illetve a frissen végzett mérnökök gyakorlati tudása és tapasztalata sem éri el azt a szintet, amely azonnal piacképessé tenné őket. További súlyos probléma – még az ígéretes fiatal mérnökök esetében is –, hogy az egyetemről kikerülve nem beszélnek idegen nyelveket, ami szintén kritikus fontosságú a pozíciók sikeres betöltésében.

50 milliárd pluszt jelentene négyezer mérnök

A szövetség tagszervezeteinek mutatói alapján a termelés a legmérsékeltebb becslés szerint is legalább 50 milliárd forinttal növekedhetne, ha a kritikus mérnöki pozíciókra azonnal megtalálnák az alkalmas szakembereket. A mérnöki munka piacán tapasztalható aggasztó trendek ellen fellépve az EJMSZ a természet- és mérnöki tudományok népszerűsítését és a mérnöki pálya iránti érdeklődés növelését tűzi ki maga elé, mint kritikus jövőbeli feladatokat.

A szervezet várja azon cégek jelentkezését, amelyeket szintén hátrányosan érint a mérnökhiány problémája, hogy közösen, nagyobb erővel tehessenek a helyzet javításáért. „Az EJMSZ tagjai nagyon fontos feladatot vállalnak magukra, a jelenlegi trendek ugyanis sok területen az ipari termelés ellehetetlenülése felé mutatnak” – mondta el Wahl István, az EJMSZ tagtoborzásért felelős alelnöke.