Ezt követően pedig a sztrájkbizottság levelet küldött az IKEA által kijelölt tárgyaló delegációnak. A levél lényege, hogy egy hét türelmi időt kap a szakszervezettől az IKEA, hogy érdemben reagáljon a munkavállalók 6 százalékos alapbéremelési igényére; az érdekképviselet vállalta, hogy ez idő alatt, július 20-26. között nem szerveznek és nem hirdetnek újabb sztrájkot.

A szakszervezet öt pontból álló követeléscsomagot fogalmazott meg, amelyből négyben a vezetés késznek mutatkozott a megállapodásra. Ezek közé tartozik az uniós előírásoknak megfelelő bértranszparencia bevezetése, az éves bértárgyalások rendszerének kialakítása, egy minden munkavállaló számára elfogadható javadalmazási rendszer kidolgozása, valamint a kollektív szerződésről szóló tárgyalások megkezdése. Elutasították azonban az ötödik követelést, a menedzsment tagjaira nem vonatkozó, egységes 6 százalékos alapbéremelést.

Az IKEA korábban az MTI megkeresésére azt írta, teljes mértékben tiszteletben tartja a dolgozók jogát arra, hogy kifejezzék a véleményüket, figyelemmel kíséri a visszajelzéseket és komolyan veszi a párbeszédet.

2026 áprilisában több mint 580 millió forintot fektettek be az éves béremelési folyamat részeként, az elmúlt három évben pedig összesen több mint 1,5 milliárd forintot.

Bár egy azonnali, a tervezetten felüli béremelést vagy az idei pénzügyi évre vonatkozó egyszeri kifizetésre irányuló követelést nem tudnak teljesíteni, megállapodtak egy pozitív, együttműködésen alapuló jövőbeni partnerségben. Ennek keretében az IKEA vezetése és a szakszervezet szorosan együttműködik majd a bér- és juttatási rendszer felülvizsgálatán – írta korábban Eva Malá Beluská, az IKEA csehországi, magyarországi és szlovákiai People & Culture vezetője. Múlt szombati válaszukban nyomatékosították: a vállalat jelenlegi bérpolitikai megközelítése az idei pénzügyi év végéig érvényben marad, így nem tárgyalnak további azonnali emelésekről.

(MTI)