Átlagosan 251 ezer forint éves keretösszeget biztosítanak cafeteriára, illetve béren kívüli juttatás céljára a cégek idén, derül ki a DEVISE Hungary és a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. közös felméréséből. A munkáltatók 42 százaléka 2012-ben és 2013-ban is ugyanolyan keretösszeggel nyújt béren kívüli juttatást, 16 százalékuknál korábban nem volt, és ezután sem lesz ilyen lehetőség. A válaszadók 11 százaléka viszont arról számolt be, hogy az idén növeli a keretösszeget, csak 2 százalékuk csökkenti, illetve 3 százalék megszünteti a juttatásokat. A kitöltők 5 százaléka épp most döntött arról, hogy bevezeti a cafeteriát. Mint ismeretes a kedvezményesen adózó juttatások után idén 35,7 százalékra nőtt a fizetendő közteher, a normál adózású juttatások után pedig – akárcsak tavaly – továbbra is 51,17 százalékot kell fizetnie a munkáltatónak.
Az adózás idei rendjéről készült összeállításunkat itt olvashatja!
A Generali Biztosító még tavaly év végén készített felmérése szerint a munkaképes korú lakosság 28,2 százaléka kapott valamilyen béren kívüli juttatást cégétől. A társaság vizsgálata rámutatott arra is, hogy a juttatási csomagok kialakításánál elsősorban a gyorsan felhasználható, viszonylag likvid eszközök voltak a legnépszerűbbek, és ebben valószínűleg idén sem lesz változás. A megkérdezettek körében az Erzsébet-utalvány 71 százalékos népszerűséggel győzött, és a munkaadók 44 százaléka tervezi, hogy 2013-ban a SZÉP-kártyát is beépíti a cafeteria keretébe, mutat rá a Generali közleményében. A harmadik helyen az egészségpénztári befizetések álltak, 30 százalékos részaránnyal.
Mindez azt mutatja, hogy a munkáltatók leginkább készpénz, vagyis bér helyett adnak béren kívüli juttatást, miközben a rendszer eredeti célja, a dolgozók motivációjának és lojalitásának növelése, mára tulajdonképpen teljes mértékben elsikkadt. A manapság sokat emlegetett, a munkáltatók felelősségét is érintő hosszú távú öngondoskodásra való nevelés sem érvényesül a trendekben.
A most végzett kutatás is alátámasztja a feltételezést. Dara Péter, a DEVISE Hungary ügyvezetője kiemelte: a döntéshozók elsődlegesen pénzügyi szempontok alapján – amelyet a tulajdonosi elvárások, illetve a gazdasági és jogi változások befolyásolnak – döntenek arról, hogy adnak-e, és ha igen, milyen juttatási csomagot. A felmérésben részt vevő – a hazai foglalkoztatottak közel 10 százalékát alkalmazó – 584 munkáltató (az ország minden részéből, minden szektorából, a kis vállalkozásoktól a legnagyobb hazai szervezetekig) közül azok, amelyek az idén béren kívüli juttatást adnak munkavállalóiknak, 66 százalékban azért teszik, mert kevesebbe kerül, mint a bérként történő kifizetés. 55 százalékuk a munkavállalók szokásait és elvárásait is szem előtt tartja. Ugyanakkor motivációs eszközként csak harmadik helyen veszik számításba. A cégek 22 százaléka a munkavállalóik rekreációjáról, pihenéséről, egészségéről vagy akár napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodik így.
A felmérés szerint a munkáltatók 61 százaléka már biztosan tudja, hogy milyen béren kívüli juttatásokat ad az idén, ötödük azonban még nem döntött arról, hogy lesz-e béremelés, vagy ad-e a munkavállalók számára cafeteriát.
Széles a paletta
Mivel 2013. január 1-jétől a kedvezményes adózással adható béren kívüli juttatásokat terhelő eho mértéke 14 százalékra nőtt, egyre kisebb a különbség a kedvezményes és a normál adózással igényelhető juttatások között: bruttó 10 ezer forint esetében mindössze 755 forint. Ráadásul az idei törvényben, a normál adózású juttatások között megjelent „egyéb átadott termék, nyújtott szolgáltatás” számtalan lehetőséget magában rejt, hiszen a dolgozó lényegében arra költi, amire akarja, ahogyan ez az újonnan bejelentett állami utalványok esetében is látszik.
Persze nem csak utalványok formájában lehet kiosztani a juttatást. A Multi-Pay Cafeteria kártya idén januártól például kilenc új zsebbel bővült és a munkáltatói befizetés jogcíme szerint az alszámlákról akár műszaki cikkekre, ruházatra, cipőre, tisztítószerekre, vitaminokra, sőt, a tervek szerint benzinre is költhetünk a kártyát elfogadó üzletekben.