hirdetés

Még több cég szűnik meg, de ez nem baj

Pont egy éve minden egyes negyedévben megdől Magyarországon a negyedéves cégmegszűnési rekord. Idén az első három hónapban 12 618 gazdasági társaságot törölt a cégbíróság, ez már 36 százalékkal több, mint a megelőző év azonos időszakában volt. Az utolsó 12 hónapban 44 477 vállalkozás szűnt meg, ami 23 százalékos emelkedés az egy évvel korábbi 36 243-hoz képest.

Van kiút az értékválságból? Megállítható az akkugyárak terjedése itthon?
Van még jövőnk az EU-ban?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Donáth Annával, a Momentum EP-képviselőjével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2023. október 4. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

hirdetés

Kép: SXC

Kiugróan rossz negyedévet zárt a cégvilág, ha abból indulunk ki, hogy 2015 első három hónapjában 12 618 társaságot törölt a cégbíróság. Az érték 36 százalékkal haladja meg a 2014 első negyedévi és 14 százalékkal a tavalyi utolsó negyedévi adatot. „A cégtörlések száma 2014 eleje óta negyedévről negyedévre emelkedve újabb rekordokat dönt. Ha a tendencia folytatódik, a megszűnő cégek száma 2015-ben 50 ezer fölé emelkedik” – mondja Tóth Tamás, az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltató ügyvezetője.

Az igazgató szerint a helyzet mégsem olyan drámai, mint ahogyan az alapadatok sejtetik. „Kicsit alaposabban elemezve a dolgokat azt látjuk, hogy a nagyszámú megszűnés most kevesebb reálgazdasági áldozattal jár, mint amekkorát néhány évvel korábban ennél lényegesen kevesebb törlés okozott” – mondja Tóth Tamás. A megszűnések előzményeit vizsgálva az látszik, hogy a törölt vállalkozások zöme ma már nem felszámolás miatt jut erre a sorsra, hanem olyan cégbírósági intézkedések nyomán, amelyek a tényleges tevékenységet nem végző vállalkozások kiszűrésére irányulnak.

Az abszolút számok e tekintetben nem adnak pontos képet, hiszen tavaly az első negyedévben 4939 cég szűnt meg felszámolás után, amihez képest az idei 4581 csak 7 százalékos csökkenést jelent. Ha azonban a megszűnt társaságok számához viszonyítjuk a felszámolás után töröltekét, azt látjuk, hogy arányuk az egy évvel ezelőtti 53 százalékról 36 százalékra csökkent. „A javulást talán ennél is jobban mutatja, hogy két évvel ezelőtt a mutató még 68 százalék volt, azaz három megszűnő cégből kettőt úgy töröltek a nyilvántartásból, hogy a szóban forgó vállalkozás adósságait hátrahagyva más, működő cégeket is nehéz helyzetbe hozhatott” – mondja az Opten igazgatója.

Tovább javítja az összképet, hogy a tavalyi első negyedév óta folyamatosan csökken az újonnan indított felszámolási eljárások száma is. „Idén három hónap alatt alig több mint 3 ezer ilyen eljárást tett közzé a cégbíróság. Tavaly még minden negyedévben 4 ezer fölött volt a számuk, bár azon belül folyamatos enyhe csökkenés volt látható” – vázolja a helyzetet Tóth Tamás. Az Opten igazgatója szerint még nem látni, mennyire tartós a tendencia, de biztató jel, hogy a havi lefutás is csökkenő tendenciát mutatott a negyedéven belül.

Idén az első negyedévben feleannyi gazdasági társaságot jegyeztek be, mint amennyit töröltek, így mostanra érezhetővé vált a működő cégek számának eddigi lassú csökkenése. „Ezt is a kedvező jelenségek közé sorolom. Az a tény ugyanis, hogy a felszámolásokat kisebb arányban követi azonnal cégalapítás, az üzleti etika fejlődését mutatja. Összességében azonban még mindig irreálisan nagy a fluktuáció és az elaprózottság a cégvilágban. Érdemi áttörés nem született; ha a tisztulás stabilizálódik és ebben az ütemben folytatódik, akkor is csak 6-8 év után lehet a reálgazdaság szempontjából is érezhető pozitív eredménye” – mondja az Opten igazgatója.

KÉNYSZERTÖRLÉS? MIKOR KERÜLHET ERRE SOR?
Egyre több cég kerül kényszertörlésre, részben azért is, mert nincsenek tisztában azzal, hogy az eljárás legfőbb szabályai 2014. július 1-jei hatállyal jelentősen módosultak, ezért érdemes áttekinteni az új rendelkezéseket. A kényszertörlési eljárás a cég jogutód nélküli megszűnését eredményezi, és amely a végelszámolással és felszámolási eljárással ellentétben a cég visszafordíthatatlan megszűnésére irányul.
hirdetés

Véleményvezér

Az osztrák vasutasoknak elegük lett magyar kollégáikból

Az osztrák vasutasoknak elegük lett magyar kollégáikból 

Tényleg egészen elképesztő, hogy a magyar vasút mennyire képtelen megfelelni a kor elvárásainak.
A magyar élelmiszer-infláció fele az állami adóemelések eredménye

A magyar élelmiszer-infláció fele az állami adóemelések eredménye 

Érdekes az állami kommunikáció. Miközben folyamatosan az infláció elleni harc hőseként mutatja magát be a kormány az élelmiszer áremelkedés felét a kabinet generálta.
Szijjártó Péternek szerepelnie kellene a Kőgazdag Fiatalok című reality showban

Szijjártó Péternek szerepelnie kellene a Kőgazdag Fiatalok című reality showban 

Igazságtalan, hogy külügyminiszterünk nem kapott lehetőséget a legújabb, nézőszámot döntögető reality showban. Pont ugyanúgy él és gondolkodik, mint az ott szereplők.
A magyar kutatók is kárvallottjai ez egyetemi modellváltásnak

A magyar kutatók is kárvallottjai ez egyetemi modellváltásnak 

A nyilvánosság előtt nagy hangsúlyt kapott, hogy az Európai Unió kizárta a hallgatóknak szóló Erasmus programból a modellváltó magyar egyetemeket. Kevesebben tudják, hogy a kutatók is bajba kerültek.
Tíz százalékra csökkent az orosz gáz szerepe Európában

Tíz százalékra csökkent az orosz gáz szerepe Európában 

Orbán Viktor szerint nem jó, hogy Európa megszabadult az orosz energiahordozóktól. A miniszterelnök erről tegnap, napirend előtt az Országgyűlés őszi ülésszakának első napján beszélt.
Van ingyen ebéd

Van ingyen ebéd 

Szerencsések azok, akik a román határ mellett laknak. Kedvelt élelmiszereiket ugyanannál a multinál jóval olcsóbban kapják meg a szomszédoknál.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo