A felmérés szerint az értékesítés árbevétele 2008-ban szinte minden második vállalatnál elmarad a tervezettől, és a vállalatok közel 50 százalékában 2009-ben az ideinél alacsonyabb forgalomra számítanak. A felmérés eredményei alapján arra lehet következtetni, hogy az építőipar és a feldolgozó ipar kedvezőtlenebb helyzetben van, mint pl. a szolgáltatási szektor cégei, elsősorban az exportorientált cégek esetében erős a válság negatív hatása.
Annak érdekében, hogy biztosítsák az üzleti tevékenység pénzügyi stabilitását, a vállalatok döntő többsége elsősorban költségcsökkentő intézkedésekkel reagál a nehéz helyzetre. Általános kiadáscsökkentő lépések mellett sajnos számos cég arra is kényszerül vagy készül, hogy a foglalkoztatottak létszámát vagy a munkaidőt csökkentse.
A tervezett lépések a beruházási tevékenységet is hátrányosan érintik. Az adatok azonban azt mutatják, hogy a cégek többsége csak elhalasztja a tervbe vett fejlesztéseket, vagy azok volumenét csökkenti. A tervezett beruházások végleges lemondását csupán a vállalatok kis hányada tervezi.
A megkérdezett vállalatvezetők értékelései azokat a makrógazdasági előrejelzéseket támasztják alá, amelyek jövőre a hazai gazdasági növekedés érezhető lassulását vagy akár a gazdasági teljesítmény visszaesését megjósolják. Elsősorban a legfontosabb magyar exportpiacokon várható keresletszűkülés és a beruházási tevékenység visszafogása gyakorol nyomást a gazdaságra, miközben a munkanélküliség várható emelkedése és az alacsonyabb mértékű béremelések a magánháztartások fogyasztását fogják visszatartani.
Gyenge kilátások a 2009-es árbevételre vonatkozóan
A nemzetgazdasági kilátások hatására visszafogottak a 2009-es árbevételre vonatkozó várakozások is: a cégek 46 százaléka számít csökkenő árbevételre (közülük 10 százalékban jelentős mértékben csökkenőre), a gépgyártásban ez az arány 54, az építőiparban 55, a járműiparban 64 százalékos (ebből 26 százalék jelentős csökkenést vár), sőt az elektrotechnikai/elektronikai iparban a vállalatok egyenesen 67 százaléka számít forgalomcsökkenésre. Összességében a 2009-es várakozások esetén is a nagyobb és az erőteljesebben export-orientált vállalatok borúlátóbbak az átlagnál: jövőre az exportáló cégek 55 százaléka számít csökkenő árbevételre, sőt 14 százalékuk erőteljes mértékű csökkenéstől tart.
Kattintson a részletekhez!
Jelentősen romlottak a finanszírozási feltételek
Pillanatnyilag a vállalatok közel 60 százalékának kell vállalnia a nyárinál rosszabb finanszírozási feltételeket. Az ingatlanszektor válsága miatt ez kiemelten keményen sújtja az építőipart: a vállalatok 87 százaléka számára romlottak a finanszírozási feltételek, ezen belül egyharmaduk jelentős romlásról számol be. (A felmérésben "export-orientáltnak" azokat a vállalatokat tekintették, amelyek esetén saját adataik szerint a teljes árbevétel legalább 40 százaléka származik kivitelből)
Kölcségcsökkentés - létszám-leépítéssel is
A gazdasági konjunktúra lankadására a vállalatok legfőképpen költségcsökkentési intézkedésekkel reagálnak. Három vállalatból kettőnél általános kiadáscsökkentést hajtanak végre, ami főként a nagyobb vállalatokra igaz. Aggasztó viszont, hogy a vállalatok több mint negyede létszámcsökkentést fontol meg, ezenkívül 12 százalékuk csökkentett munkaidőben vagy kényszer-szabadságoltatásban gondolkodik. Ez főként a járműiparban jellemző: a vállalatok 56 százaléka tervez létszám-csökkentést, 38 százalékuk pedig csökkenti a munkaidőt. Hasonló kép mutatkozik azonban az elektrotechnikai illetve elektronikai iparban is (50 ill. 37 százalékkal).
Bevételnövelés proaktív piaci fellépéssel
Számos vállalat reagál azonban a válságra a bevételi bázis kiszélesítésével is. A válaszadók 6 százaléka kívánja bővíteni a marketing és értékesítési tevékenységet, az új piacok feltárását, az új üzleti tevékenységek feltárását, illetve az új és innovatív termékek piacra vitelét. Ezzel szemben az áremelést szinte egyáltalán nem tekintik megoldásnak.
Beruházások: ami késik, nem múlik
A már folyó beruházásokat csupán a vállalatok kis része (16 százaléka) akarja felfüggeszteni, hiszen az ilyen megszakításból eredő többletköltség rendszerint nem is alapozza meg ezt a lépést. A járműiparban ez az arány azonban eléri a 29, a gépgyártásban a 27 százalékot is.
Valamelyest bizakodást sugall az, hogy jelenleg a vállalatok kevesebb, mint egyharmada szándékozik elhalasztani vagy feladni a tervezett beruházásokat, és alig magasabb ez az arány a feldolgozó iparban. Jelentős azonban a különbség az exportgazdaság (38%) és az erősebben belpiacra orientált vállalatok (19%) között.
A már tervbe vett beruházásokat a vállalatok negyede az eredeti tervek szerint kívánja megvalósítani, és kevés számú vállalat egyenesen bővíteni is tervezi azokat, illetve az elkészülés előrehozásában gondolkodik. A tervek teljes felhagyásában a legkevesebben (nem egészen 6 százalékban) gondolkodnak. A vállalatok mintegy harmada a beruházás megkezdését akarja csupán elhalasztani, bő negyede tervezi a beruházás lefaragását, és mintegy 20 százalékban akarják halasztani az elkészülési határidőt.
Devizaárfolyam: stabil fizetőeszközt tartanak kívánatosnak
Meglepően kis mértékű a szóródás a valutaárfolyam preferált szintjét illetően. A cégvezetők nagy többsége az elmúlt évek átlagos szintje körül látná szívesen a magyar forint árfolyamát az euróval szemben. A vállalatok több mint fele lenne elégedett a 240 és 260 Forint közötti árfolyammal, további 19 százalékuk szívesebben venné a 260 és 280 közötti árfolyamot. Az adatokból egy 253-as középérték szűrhető ki, ami majdnem pontosan megfelel az elmúlt 10 év átlag-árfolyamának, és még a 80-100%-ban exportra termelő cégek esetén is egy 269-as átlagárfolyamot preferáltak a felmérésben.
