Már nem szereti a NAV a hitel-tőke konverziós ügyleteket

A NAV korábban évekig nem kifogásolta a hitel-tőke konverziós ügyleteket, és az adóhatósági vizsgálatok során is elfogadta az így lezajlott tőkeemeléseket, de az elmúlt két évben több jelentős fordulat következett be ezen a területen.

Kép:FreeDigitalPhotos.net/moomsabuy1

A cégjog 2006-tól teszi lehetővé, hogy – a tőke rendelkezésre bocsátása során – elismert követelés kerüljön apportálásra;  ez a lehetőség egyébként Európa más országaiban már korábban is elérhető volt – mutat rá a MAZARS legfrissebb összegzése. Az ilyen ügyletek során, a tulajdonosnak joga van eldönteni, hogy tőkéből vagy kölcsönből finanszírozza a cégét. A tőkejuttatás általában a hosszú távon szükséges pénz rendelkezésre bocsátását, míg a kölcsön a rövid távon szükséges pénz biztosítását jelenti, de természetesen a tulajdonos nem tudhatja előre, hogyan alakul a cég finanszírozása, és a kezdeti hitel/tőke arányon nem kell-e később változtatni. A MAZARS szerint világgazdasági válság hatására átalakuló hazai vállalatfinanszírozási szerkezet sok esetben szükségessé teszi, hogy a korábbi finanszírozási arányokon módosítson a társaság.

„Amikor kiderül, hogy a hitel már nem ideiglenes finanszírozási eszköz, általában akkor kerül sor a hitel-tőke konverzióra, amely során a tulajdonos a hitelkövetelését apportként bocsátja a cég rendelkezésére, és az a tőkébe kerül” – magyarázta Szmicsek Sándor, a MAZARS adópartnere. Hozzátette: az ilyen ügyletek relatíve magas számát többek között az is indokolta, hogy ez volt az egyik módja a tőke-megfelelési szabályok teljesítésének is.

Hitelelengedésnek számít

A MAZARS jelentése szerint a NAV korábban évekig nem kifogásolta a hitel-tőke konverziós ügyleteket, és az adóhatósági vizsgálatok során is elfogadta az így lezajlott tőkeemeléseket, de az elmúlt két évben több jelentős fordulat következett be ezen a területen. Az összefoglaló rámutat: az adóhivatal megközelítésének változását egy 2012. november 27-én kiadott NAV állásfoglalás fémjelezte, amely végelszámolások esetében kimondta, hogy a hitel-tőke konverziót a NAV hitelelengedésnek minősíti, ami társasági adókötelezettséget keletkeztet. (Ezt az állásfoglalást egyébként egy újabb, 2013. január 28-ai állásfoglalásban visszavonta a NAV és az ezt követő adóvizsgálatok során is ennek megfelelően járt el: még végelszámolások esetében is elfogadta a hitel-tőke konverziót.)

Nem csak adó gond
A magyar kkv-k többsége és sok nagyvállalat szembesült az elmúlt időszakban azzal, hogy a kedvezőtlen gazdasági környezetben a tulajdonosok kevésbé tudták saját tőkéből fedezni a vállalkozásuk működését, ezért megnőtt a hitel aránya a tőkéhez képest. Az ún. alultőkésítettség nem csupán adózási szempontból kedvezőtlen - a 3:1 hitel-tőkearány feletti részre jutó kamattal már nem csökkentheti társasági adó alapját a vállalkozás - de a társasági jog előírásai alapján is haladéktalanul cselekedni kell.
Ha ugyanis két hónapon belül nem rendezik a helyzetet, a kényszertörlés veszélye fenyegeti a cégeket. A probléma jelentőségét mutatja, hogy idén havi 2-3 ezer új kényszertörlési eljárást tesz közzé a cégbíróság, amelyben jelentős szerepe van annak, hogy sok cég nem tudja a jogszabályi előírásoknak megfelelően rendezni a tőkehelyzetét – hívja fel a figyelmet a Ryan globális adótanácsadó cég szakértője.
„Az adóhatóság álláspontja tavaly év végére változott meg gyökeresen, amikortól több vizsgálat során is kifogást emelt a hitel-tőke konverziók ellen. Ezeket egyes esetekben – elsősorban végelszámolások során – ismét átminősítette az ilyen ügyleteket, ezúttal arra hivatkozva, hogy az ilyen típusú tranzakciókra kizárólag az elengedett követelések miatti adófizetési kötelezettség elkerülése ad okot – foglalta össze Szmicsek Sándor. Ez a kérdés pedig jelenleg is nyitott, hiszen az első ilyen ügyek még jogorvoslati szakaszban vannak.”

Mi a megoldás?

Szimcsek Sándor szerint azoknak a cégeknek, akik a jövőben szeretnének változtatni a cég hitel-tőke finanszírozási arányán úgy, hogy csökkentik a kölcsönt és növelik a tőkét, érdemes megfontolni, hogy az egylépéses hitel-tőke konverzió helyett, először pénzzel emelnek tőkét, amelyet azután a kölcsön visszafizetésére használnak.

„Ez ugyanazt eredményezi, mint a hitel-tőke konverzió, és persze ezzel a módszerrel sem kerül a társaságba új tőke, de ennek a megoldásnak egyértelműen alacsonyabb az adókockázata. Tény, hogy többlet bankköltséggel jár, de ez még mindig elenyésző, az esetleges kényszerű adófizetési kötelezettséghez és adóbírsághoz képest.” – mutatott rá Szmicsek Sándor.

Véleményvezér

Lábon lőtte magát Rogán kommunikációs stábja

Lábon lőtte magát Rogán kommunikációs stábja 

Okosabbak maradtak volna, ha csendben maradnak.
Kihalt vasútállomást talált Hadházy Ákos

Kihalt vasútállomást talált Hadházy Ákos 

Kísértetvasútállomás Csisztapusztán.
Az ukránok újra bevetették csodafegyverüket

Az ukránok újra bevetették csodafegyverüket 

Immár sehol nincsenek biztonságban az orosz katonák és hadi eszközök.
Magyartól rettegnek az oroszok

Magyartól rettegnek az oroszok 

A magyar név megint szép lesz, legalábbis Ukrajnában már az.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo