Már nem szereti a NAV a hitel-tőke konverziós ügyleteket

A NAV korábban évekig nem kifogásolta a hitel-tőke konverziós ügyleteket, és az adóhatósági vizsgálatok során is elfogadta az így lezajlott tőkeemeléseket, de az elmúlt két évben több jelentős fordulat következett be ezen a területen.

Kép:FreeDigitalPhotos.net/moomsabuy1

A cégjog 2006-tól teszi lehetővé, hogy – a tőke rendelkezésre bocsátása során – elismert követelés kerüljön apportálásra;  ez a lehetőség egyébként Európa más országaiban már korábban is elérhető volt – mutat rá a MAZARS legfrissebb összegzése. Az ilyen ügyletek során, a tulajdonosnak joga van eldönteni, hogy tőkéből vagy kölcsönből finanszírozza a cégét. A tőkejuttatás általában a hosszú távon szükséges pénz rendelkezésre bocsátását, míg a kölcsön a rövid távon szükséges pénz biztosítását jelenti, de természetesen a tulajdonos nem tudhatja előre, hogyan alakul a cég finanszírozása, és a kezdeti hitel/tőke arányon nem kell-e később változtatni. A MAZARS szerint világgazdasági válság hatására átalakuló hazai vállalatfinanszírozási szerkezet sok esetben szükségessé teszi, hogy a korábbi finanszírozási arányokon módosítson a társaság.

„Amikor kiderül, hogy a hitel már nem ideiglenes finanszírozási eszköz, általában akkor kerül sor a hitel-tőke konverzióra, amely során a tulajdonos a hitelkövetelését apportként bocsátja a cég rendelkezésére, és az a tőkébe kerül” – magyarázta Szmicsek Sándor, a MAZARS adópartnere. Hozzátette: az ilyen ügyletek relatíve magas számát többek között az is indokolta, hogy ez volt az egyik módja a tőke-megfelelési szabályok teljesítésének is.

Hitelelengedésnek számít

A MAZARS jelentése szerint a NAV korábban évekig nem kifogásolta a hitel-tőke konverziós ügyleteket, és az adóhatósági vizsgálatok során is elfogadta az így lezajlott tőkeemeléseket, de az elmúlt két évben több jelentős fordulat következett be ezen a területen. Az összefoglaló rámutat: az adóhivatal megközelítésének változását egy 2012. november 27-én kiadott NAV állásfoglalás fémjelezte, amely végelszámolások esetében kimondta, hogy a hitel-tőke konverziót a NAV hitelelengedésnek minősíti, ami társasági adókötelezettséget keletkeztet. (Ezt az állásfoglalást egyébként egy újabb, 2013. január 28-ai állásfoglalásban visszavonta a NAV és az ezt követő adóvizsgálatok során is ennek megfelelően járt el: még végelszámolások esetében is elfogadta a hitel-tőke konverziót.)

Nem csak adó gond
A magyar kkv-k többsége és sok nagyvállalat szembesült az elmúlt időszakban azzal, hogy a kedvezőtlen gazdasági környezetben a tulajdonosok kevésbé tudták saját tőkéből fedezni a vállalkozásuk működését, ezért megnőtt a hitel aránya a tőkéhez képest. Az ún. alultőkésítettség nem csupán adózási szempontból kedvezőtlen - a 3:1 hitel-tőkearány feletti részre jutó kamattal már nem csökkentheti társasági adó alapját a vállalkozás - de a társasági jog előírásai alapján is haladéktalanul cselekedni kell.
Ha ugyanis két hónapon belül nem rendezik a helyzetet, a kényszertörlés veszélye fenyegeti a cégeket. A probléma jelentőségét mutatja, hogy idén havi 2-3 ezer új kényszertörlési eljárást tesz közzé a cégbíróság, amelyben jelentős szerepe van annak, hogy sok cég nem tudja a jogszabályi előírásoknak megfelelően rendezni a tőkehelyzetét – hívja fel a figyelmet a Ryan globális adótanácsadó cég szakértője.
„Az adóhatóság álláspontja tavaly év végére változott meg gyökeresen, amikortól több vizsgálat során is kifogást emelt a hitel-tőke konverziók ellen. Ezeket egyes esetekben – elsősorban végelszámolások során – ismét átminősítette az ilyen ügyleteket, ezúttal arra hivatkozva, hogy az ilyen típusú tranzakciókra kizárólag az elengedett követelések miatti adófizetési kötelezettség elkerülése ad okot – foglalta össze Szmicsek Sándor. Ez a kérdés pedig jelenleg is nyitott, hiszen az első ilyen ügyek még jogorvoslati szakaszban vannak.”

Mi a megoldás?

Szimcsek Sándor szerint azoknak a cégeknek, akik a jövőben szeretnének változtatni a cég hitel-tőke finanszírozási arányán úgy, hogy csökkentik a kölcsönt és növelik a tőkét, érdemes megfontolni, hogy az egylépéses hitel-tőke konverzió helyett, először pénzzel emelnek tőkét, amelyet azután a kölcsön visszafizetésére használnak.

„Ez ugyanazt eredményezi, mint a hitel-tőke konverzió, és persze ezzel a módszerrel sem kerül a társaságba új tőke, de ennek a megoldásnak egyértelműen alacsonyabb az adókockázata. Tény, hogy többlet bankköltséggel jár, de ez még mindig elenyésző, az esetleges kényszerű adófizetési kötelezettséghez és adóbírsághoz képest.” – mutatott rá Szmicsek Sándor.

Véleményvezér

Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét

Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét 

A magyar nyomozó hatóságokról nem fognak expresszt elnevezni.
Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása

Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása 

Ismét kifogtunk egy utolsó helyet az Európai Unióban.
Több száz pedagógust vert át a Belügyminisztérium

Több száz pedagógust vert át a Belügyminisztérium 

A pórul járt pedagógusok minden bizonnyal beperlik a Belügyminisztériumot.
Magyar Péter szerint választási csalás történt a külföldön élő magyarok szavazataival

Magyar Péter szerint választási csalás történt a külföldön élő magyarok szavazataival 

Valami bűzlik Dániában mondaná Shakespeare.
Orbán Viktor kormányzása óta nagyot zuhantak a magyar nyugdíjak GDP arányosan nézve

Orbán Viktor kormányzása óta nagyot zuhantak a magyar nyugdíjak GDP arányosan nézve 

Mennyire becsüljük meg nyugdíjasainkat?
Megbukott a lombkorona nélküli lombkoronasétányt építő polgármester

Megbukott a lombkorona nélküli lombkoronasétányt építő polgármester 

A vidéket még mindig a Fidesz uralja.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo