A NASA űrhajósai 1972-ben jártak utoljára a Holdon. A további expedíciók, akár állandó bázisok megteremtése érdekében most pályáztatják a vállalatokat. A jövőben nem az állami intézmény szakemberei tervezik és lövik fel az űrhajókat, hanem megrendelik a szükséges szolgáltatásokat.
Kép: Wikimedia
Míg Barack Obama elnök alatt a Mars jövendő meghódítása állt a NASA-programok előterében, Donald Trump elnök a Holdnak adott elsőbbséget – bár 2020 előtt nem érkeznek oda ismét űrhajósok. A cél az, hogy azokat robotizált segítők várják, melyek azután kiszolgálják az emberekkel folyó kutatásokat.
A megbízást kapott vállalatok rakétáikkal műszereket, felszereléseket juttatnak a Holdra, amelyek kutatnak is, többek között megfelelő leszállási helyszíneket. Előtérben lesznek a fagyott vízzel telített kráterek, a Hold sarkvidékeinek területein. Felküldenek például ún. retro-reflektorokat, amelyek visszatükrözik a fényt abba az irányba, honnan az jött. Az Apolló űrhajósai már használtak ilyen tükröket, az újak elhelyezése a vonzás pontosabb mérésére adna lehetőséget. Szó van csillagászati obszervatóriumok elhelyezéséről is, a Holdnak a Földről nem látható oldalán.
A NASA tendereibe 9 vállalatot vonnak be, köztük korábbi NASA-szállítókat és startupokat. Figyelemre méltó, hogy a Google
Sikere volt viszon Elon Musk SpaceX programjának, amelynek Falcon 9 rakétája egy sor műholdat juttatott már az űrbe és alkalmas mind teher, mind emberek feljuttatására a Holdra. A rakéta kifejlesztéséhez korábban jelentős összegeket adott a NASA.
Meglepetésre a napokban bejelentették, hogy a SpaceX munkatársainak mintegy 10 százalékát elbocsátják. A cég indokolása szerint a jövő sikerei megkövetelik a „karcsúsítást”, amely után kereken 6.000 alkalmazottja marad a vállalatnak. A The Wall Street adatai szerint jelentős veszteségek állhatnak a lépés mögött: 2015-ben egy sikertelen rakéta-kísérlet negyedmilliárd dollárba került, 2016-ban felrobbant egy SpaceX rakéta és vele egy 200 mió. értékű műhold.
(Forrás: The New York Times)
