A téma parlamenti szakértője, Anni Podimata görög szociáldemokrata képviselő üdvözölte a döntést: "A Parlament állta a szavát, következetesek maradtunk. Szilárd meggyőződésünk, hogy a pénzügyi szektor ezzel az adónemmel kiveszi a részét a válságból való kilábaláshoz, és visszatérhet eredeti feladatához: a reálgazdaság pénzügyi igényeinek kielégítéséhez."

Az elfogadott jelentés az Európa Bizottság javaslatát támogatva a pénzügyi eszközök széles körére: értékpapírokra, kötvényekre és származtatott ügyletekre egyaránt kiterjesztené a pénzügyi tranzakciós adót. Ugyanakkor a tőzsdére bevezetett kis- és középméretű vállalatok és a nyugdíjalapok esetében engedményeket tenne, mivel azok pénzügyi műveletei kevésbé spekulatív jellegűek.

Az adókulcs értékpapír- és kötvénykereskedelem esetén 0,1 százalék, derivatív ügyleteknél pedig 0,01 százalék. A tagállamok azonban a tőzsdén kívüli pénzügyi tranzakciókra - amelyek a tőzsdén folytatott kereskedelemnél kevésbé ellenőrzöttek és átláthatóak - alkalmazhatnak magasabb adókulcsot.

Drága az adó be nem fizetése

Az elfogadott szöveg határozottan drágábbá teszi az adóelkerülést, mint az adó megfizetését. A tranzakciós adó megfizetésétől teszi ugyanis függővé a jogcímátruházást, vagyis ha az értékpapír vásárlója nem fizeti be a tranzakciós adót, akkor jogilag nem válik annak tulajdonosává, és az ügylet nem teljesíti a központi elszámolás feltételeit.