A magyar agrárszektort elöregedett létesítmények jellemzik, amelyek fenntartása, illetve korszerűsítése óriási kiadással jár. Különösen igaz ez az állattartó épületek esetében, ahol a biológiai megfelelőség hiánya és a leromlott műszaki állapot sokszor gátat szabnak a fejlődésnek. Noha a korszerű technológiák már Magyarországon is elérhetőek, ennek ellenére a gazdálkodók többsége a hagyományos építést részesíti előnyben. Ennek magas bekerülési költsége emeli ugyanakkor negatívan befolyásolja a beruházási hajlandóságot nem beszélve arról, hogy az építési folyamat erősen függ az időjárási körülményektől.

Kép: Pixabay

A megoldást az olyan korszerű építési technológiák jelentik, mint az acél anyagú, könnyűszerkezetes építés, amely gyors szerelhetőséget, egyszerű karbantartást és tisztítást, jó hőszigetelést, illetve gazdaságos működtetést garantál. Ezek elterjedéséhez azonban attitűdváltásra van szükség a szektorban, amit előremozdíthatnak a most nyíló, épületfejlesztésre fordítható pályázati források.

Zagyva László, a Motor-Agrotechno Kft. ügyvezető igazgatója szerint az új pályázatok nyitottabbá teszik a magyar állattartókat létesítményeik fejlesztésére: „A nagyobb, állattartó telepek korszerűsítésére irányuló beruházásoknál manapság kizárólag a könnyűszerkezetes megoldások jöhetnek szóba, ezeknek számos előnye van a hagyományos technológiákkal szemben. A modern szerkezetek kiváló hőszigetelése például az egyre szélsőségesebb hazai időjárás okozta nehézségek kiküszöbölésében elengedhetetlen, de a sima felületű, könnyű panelszerkezetek moshatósága a higiéniai kritériumoknak való megfelelésben jelent nagy segítséget.” (Mint például ennél a pályázatnál.)

„Nem lehet általános épület-recepttel szolgálni az agrárvállalatok számára, hiszen az igények nagyon eltérőek, de biztosíthatunk olyan technológiát, ami funkció szempontjából rugalmas választás” – mondja Alyyan Nabeel, a Swedsteel-Metecno ügyvezető igazgatója. „Az előre gyártott, száz százalékban újrahasznosítható, hosszú távú garanciát biztosító tűzihorganyzott acél elemeknek köszönhetően a környezeti erőforrásokat a leghatékonyabban használjuk fel. Nincs szükség továbbá olyan kötőanyagokra, mint egy téglaépület esetében, így a kivitelezési idő is jelentősen lerövidül, illetve gyorsabb lehet maga az engedélyeztetési folyamat is.”