Az IFRS átállásra készülő társaságok döntő többsége már most is, az átállást megelőzően vezet valamilyen szintű IFRS könyveket, így számvitelileg a teljes átállás ugyan tartogat kihívásokat és fejlesztési igényeket, az adózási gyakorlat átállítása adott esetben nagyobb kihívást jelenthet. Ennek oka, hogy az IFRS specifikus adószabályok teljesen újak, 2016-tól alkalmazhatóak először, így számos értelmezési kérdés merül fel, mely hatósági és ellenőrzési tapasztalat híján nem kis fejtörést és bizonytalanságot okozhat. Emellett további plusz terheket jelenthetnek az átállókra vonatkozó „minimum adó”, illetve egyéb garanciális szabályok, melyek a költségvetési bevételek biztosítását szolgálják.
„Jelenleg vegyes a kép a tekintetben, hogy mely cégek terveznek 2017. január 1-től átállni az IFRS szerinti beszámolásra. Több cég, akik már most is komoly IFRS szerinti nyilvántartást is vezetnek, egyebek mellett az adószabályok és gyakorlat hiánya miatt jelentkező nehézségek miatt fontolgatják az áttérés elhalasztását. Ezzel szemben más cégek épp előnyként értelmezik a jelenlegi helyzetet és az áttérés mellett voksolnak. Mindezek miatt az áttérő társaságoknak a számviteli, informatikai, folyamatszabályozási kérdések mellett az adózással mint külön problémakörrel kell foglalkozniuk az IFRS átállási projekt legelejétől kezdődően”- mondta el Veszprémi István, a Deloitte Adó- és jogi tanácsadási részlegének partnere.
„Az analitikai kérdéseken túl a számviteli politika kialakítása is hatással lehet a későbbi adópozícióra, ezért fontos már idejekorán felmérni, hogy az átállást követően a társaság adóterhe miképp változik majd. Az átállás adózási szempontból egyik legjelentősebb problémaköre pont a számviteli rendszerek közötti váltáshoz kapcsolódó egyszeri adóalap korrekciós tételek felmérése, melyhez a számviteli és adótanácsadó kollégák szoros együttműködése szükséges”- tette hozzá Helybély Judit, a Deloitte Adóosztályának szenior menedzsere.
A Deloitte szakértői átfogó gyakorlati tapasztalataik alapján azt javasolják, hogy a felmérés megállapításait és a mögöttes indokokat a társaságok egy átfogó áttérési dokumentációban rögzítsék. Ez azért is szükséges, mivel egy-egy tételhez kapcsolódó egyszeri adóalap korrekció szükségességének eldöntése nem ritkán hosszas gondolkodás eredménye és még néhány hét távlatából is nehézkes reprodukálni a gondolatmenetet, ami a végkövetkeztetéshez vezetett.
