(Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)
Az elmúlt napokban Európában is radikálisan megváltozott a járványügyi helyzet a COVID-19 vírus (avagy közismert nevén koronavírus) okozta megbetegedések számának ugrásszerű megnövekedésével.
Az Orbán és Perlaki Ügyvédi Társulás (OPL) jogi szakértőivel a sajtó munkatársai beszélgettek a vírus lehetséges munkajogi, adatvédelmi és gazdasági jogi következményeiről.
Kérdés, miként reagál majd az állam
Nem a jogszabályok hiánya lesz a probléma a koronavírussal kapcsolatban Magyarországon – kezdte Orbán Miklós, az OPL partnere, majd kiemelte, hogy a magyar szabályozás teljesen egyértelmű azzal kapcsolatban, hogy járványhelyzet esetén milyen állami szerv pontosan mit tehet. Megvannak tehát a jogi eszközök arra, hogy például a kormányhivatal iskolákat zárasson be, a tisztifőorvos megtiltsa települések elhagyását, szélsőséges esetben a kormány veszélyhelyzetet hirdessen, és ezzel különleges jogrendet bevezetve felfüggesszen alapvető jogokat, és rendkívüli intézkedéseket hozzon.
A büntető törvénykönyv is tartalmaz releváns rendelkezést, maximum 90 napos elzárással bünteti a járványügyi szabályok megsértését. Fontos látni azonban, hogy az utolsó hasonló járvány a spanyolnátha volt – több, mint 100 éve –, az utolsó államigazgatást próbára tevő extrém helyzet pedig a taxisblokád volt Magyarországon. Azóta hasonló helyzet nem tesztelte a magyar államigazgatást, ezért a nagy kérdés majd az lesz, hogy hogyan fog reagálni a magyar állam a vírus megjelenésére: vajon megtalálják-e a megfelelő beavatkozási szintet, vagy túlreagálják, esetleg alulreagálják majd.
Az emberek és cégek egymás közötti viszonyaiban már nem ilyen tiszta a helyzet. Már most kapunk olyan kérdéseket, hogy visszamondhatók-e előre lefoglalt utak, szállítmányok vagy hogyan szállítsunk most mondjuk Észak-Olaszországba. Amíg nincs kihirdetett veszélyhelyzet vagy egy olyan közigazgatási határozat, ami a magánjogi viszonyokat felfüggesztené, addig egy utazás visszamondásánál a rendes utazási feltételek játszanak. Azon az alapon, hogy a betegség megjelent ott is és így már nem akarunk elutazni Thaiföldre, az utazásszervező nem fogja visszafizetni a pénzünket. A félelem tehát nem írja felül a szerződéses viszonyokat.
Sokan kérdezik, hogy vajon a koronavírus valamiféle vis major helyzet-e a szerződések teljesítése kapcsán. A magyar jog a vis maiort külön fogalomként nem ismeri, helyette a szerződés teljesítése előli mentesülési okként azt vizsgálja, hogy az adott körülményt a felek mennyire láthatták előre, és mennyire tudták azt befolyásolni. Itt nagyon fontos, hogy például ma, vagy 3 hónappal ezelőtt kötöttük a szerződésünket. Három hónapja nem volt előrelátható a vírus megjelenése, ma viszont már az. Így mindenképp azt tanácsoljuk, hogy legyen erre szerződéses rendelkezése a feleknek, hogy ha a járványhelyzet miatt nem tud teljesíteni a fél, akkor hogyan járjanak el. Ne a bíróságon kelljen bizonyítani, hogy ki miről tudott, vagy tudhatott, láthatott előre.
Mi a helyzet a munkahelyeken?
Jelenleg nincs Magyarországon regisztrált beteg, így nincsenek drasztikus állami lépések. Várakozás van. És ez a legnehezebb a munkáltatóknak – teszi hozzá Oláh Zsófia, az OPL munkajogi csoportjának vezetője. A munkajogi és munkavédelmi szabályok csupán annyit írnak elő a munkáltatóknak, hogy egészséges és biztonságos munkafelételeket kell biztosítaniuk. Ennek biztosítása már teljes mértrékben a munkáltatótól függ – tette hozzá a munkajogász. Fontos hangsúlyozni, hogy a munkáltatónak nem kötelessége, és nincs is arra lehetősége, hogy megállítson egy járványt.
A meghozandó intézkedésnek pedig nagyban függenek attól, hogy egy 3 fős, a külvilággal fizikailag kevéssé érintkező családi kft-ről van szó, vagy egy termelő vállalatról, ahol többezer munkavállaló mellett naponta akár többszáz külsős külföldről érkező kamion hajt be áruval vagy áruért. A munkáltató egyik legfontosabb feladata a megfelelő tájékoztatás: például milyen utazásokat kell bejelentenie a munkavállalónak, milyen tünetek esetén forduljon orvoshoz. Ugyanígy javasolt a fizikai munkavédelmi eszközök beszerzése is. Ezekhez társul, hogy a munkavállalók figyelmét mindenképp érdemes felhívni a helyes kézmosás, fertőtlenítés vagy a maszkok használatának helyes szabályaira, valamint érdemes folyamatos kapcsolatban lenni a Nemzeti Népegészségügyi Központtal, valamint az üzemorvossal és velük a teendőkről kommunikálni.
A félelem nem lehet jogszerű ok
A munkavállaló jelenleg nem teheti meg jogszerűen, hogy azért nem megy be dolgozni, mert fél a vírustól. A munkavállaló csak szűk körben köteles megtagadni vagy tagadhatja meg a munkáltató utasítását. Előbbire példa, ha azzal mások egészségét súlyosan veszélyeztetné, például ha az észak-olasz síelésből hazajött munkavállaló influenzaszerű tüneteket produkál, de a munkáltató ragaszkodik hozzá, hogy bemenjen dolgozni.
A távolról dolgozás egy lehetséges megoldás lehet például a lappangási időszakra, de csak a munkavállalók kisebb részénél. Például egy szalag melletti munkás, pincér, nővér nem tudja hazavinni a munkáját.
Ha már tünetei vannak a betegnek, munkajogi és nem gazdasági szempontból sokkal egyszerűbb a helyzet. A munkavállalót az orvos kiírja. Amíg azonban nincsenek tünetek, addig marad a szabadságolás. A munkajog szerint a szabadság 7 napjáról rendelkezik a munkavállaló, az összes többi napról a munkáltató dönthet, így ő egyoldalúan kényszerszabadságra küldheti a munkavállalót a vírus lappangási idejére, amit most kb. két hétre tesznek. Fontos, hogy fizetésnélküli szabadságra egyoldalúan nem küldhető jogszerűen a munkavállaló egy ilyen tünetmentes helyzetben.
Maradnak az adatvédelmi szabályok
Szintén fontos aspektus az adatvédelem is – erősíti meg Móricz Ildikó, az OPL adatvédelmi szakértője. Lényeges, hogy az adatvédelmi szabályok nem függesztődnek fel egy járvány idején, így az általános és speciális – egészségügyi tárgyú – adatvédelmi jogszabályok ilyen helyzetben is irányadók. A munkáltatóknak járványhelyzetben némileg szélesebb jogosítványaik vannak: sok ember egészséges munkakörülményeiért felelnek, így ideiglenesen elkérhetnek olyan adatokat, amiket alapesetben nem: hova utazott a kolléga, találkozott-e fertőzött beteggel, merre járt az utóbbi időben. Ezt azonban továbbra is csak szűk körben, csak a feltétlenül szükséges mértékben lehet megtenni, és az adatokat a járvány elmúltával meg kell semmisíteni. Természetesen a munkáltató köteles teljeskörűen tájékoztatni a munkavállalóit arról, hogy a járványügyi helyzetre tekintettel milyen célból, milyen adatokat kezel és esetlegesen kivel oszt meg.
Érdemes lehet a biztosításunkat is átnézni. A legtöbb biztosítás az ilyen helyzetekre nem nyújt fedezetet, de csak idő kérdése, hogy megjelenjenek az ilyen esetekre kifejlesztett biztosítási termékek.
Tovább olvasna a koronavírusról? Témában írt cikkeinket itt találhatja >>>
