A koronavírus és ahhoz hasonló, előre nem látható bizonytalanságokkal és kihívásokkal terhes időszakokra a fenti tétel még inkább igaz. Két adatfelvétel között a kockázatok, a problémák és a politikai cselekvések akár más súllyal és keretben is értelmeződhetnek a megkérdezettek gondolkodásában. A koronavírus pedig nem egyszerűen egy egészségügyi világjárvány, hanem súlyos, egyéni és nemzeti szinten érezhető negatív gazdasági következmények sorozatát is elindítja.
Éppen ezért az IDEA Intézet 2020. március 17–20. között 2000 fős reprezentatív kutatásában arra volt kíváncsi, hogy a megkérdezettek miként értékelik saját, háztartásuk, illetve az ország anyagi-gazdasági helyzetét a következő 12 hónapban a koronavírus következtében. Változhat-e a következő 12 hónapban az Ön háztartásának adósságállománya a koronavírus következményei miatt, és milyen irányba? Illetve az IDEA Intézet azt is kérdezte, hogy a megkérdezettek mennyire tartanak attól, hogy a koronavírus következményei miatt a következő 6 hónapon belül elveszítik jelenlegi állásukat?
Március középen a megkérdezettek 65 százaléka szerint sokat fog romlani a következő 12 hónapban az ország gazdasági helyzete a koronavírus következményei miatt. Táborokon átívelő konszenzus van abban, hogy visszaesés következik, különbségek abban mutatkoznak, hogy ennek mélységét milyennek ítélik meg a válaszadók.
Míg a Fidesz–KDNP-szavazóinak 43 százaléka szerint sokat fog romlani, addig az ellenzékiek pesszimistábbak (83%). A pártpreferenciájukat nem vállalók, vagy abban bizonytalanok sem várnak semmi jót: 18 százalék szerint valamelyest, 68 százalékuk szerint sokat fog romlani a gazdasági helyzet a koronavírus következményei miatt.
Az ország gazdasági helyzetének megítéléséhez képest saját háztartásuk anyagi helyzetét a koronavírus következményei miatt még negatívabban látják a megkérdezzetek. Az összes válaszadó 76 százaléka szerint fog romlani háztartásuk anyagi helyzete a következő 12 hónapban. Az ellenzéki pártpreferenciával bírók 83 százaléka, a bizonytalanok 78 százaléka van ezen az álláspontont. Kevésbé pesszimisták a kormánypártiak, akinek egyötöde nem számít háztartásának változására 1 éven belül, azonban közel kétharmaduk romlást feltételez.
A megkérdezzek és az ellenzéki szavazók egynegyede már most biztos abban, hogy háztartásának adósságállománya nőni fog a koronavírus következményei miatt. Ugyanakkor a bizonytalanokat leszámítva a többség egyelőre nem tudja megítélni, hogy a járvány következtében háztartása adósságállománya hogyan változik a jövőben. Minden bizonnyal a válság előre haladtával és annak következményeit még egyértelműbben látva ez az arány változni fog.
Március közepén az összes megkérdezett 6 százaléka már biztos abban, hogy a koronavírus következményei miatt a következő 6 hónapon belül elveszíti jelenlegi állását, 12 százalékuk pedig egyre nagyobb esélyét látja ennek. Huszonnyolc százalékuk egyelőre bizonytalan a kérdésben. A Fidesz–KDNP-szavazóinak többsége (52%) egyáltalán nem fél munkahelye elvesztésétől, míg a pártpreferenciájukat nem vállalók, vagy abban bizonytalanoknak és az ellenzéki preferenciával bíróknak a 20 százaléka vagy nagy esélyt lát, vagy szintre biztosra veszi azt.
Ebben kérdésben érdemes az aktív keresők véleményének ismertetése is. Körükben a legmagasabb a munkahelyelvesztésének „várása”, egynegyedük erre készül. Hat százalékuk szerint szinte biztosan ez fog történni, 19 százalékuk pedig egyre nagyobb esélyt lát erre.
Az IDEA Intézet március közepén felvett adatai pillanatfelvételt mutatnak arról, hogy a koronavírus-válság jelenlegi periódusában a magyar társadalom mit gondol a fenti kérdések kapcsán. Az arányok változhatnak, és nem kockáztatunk, ha azt mondjuk, a gazdasági válság mélyülésével a pesszimizmus érzete nem csak állandósul, hanem például a munkahely elvesztésének veszélye, illetve az adósságállomány növekedése tekintetben elmozdulásokkal kell számolni.
