Annak a cégnek mindenképp érdemes átgondolni a kisvállalati adózásra (kiva) váltást, amelyiknek a bértömege nagyobb a nyereségénél. Azoknak is érdemes újraszámolni, akik növekedésre fordítják vissza a nyereségüket. Ha a parlamenti képviselők megszavazzák a gazdasági tárca adócsomagját, akkor jövőre még többeknek éri meg a kisvállalati adót választani. A változások nemcsak a kivás cég büdzséjére hathatnak jótékonyan - hiszen az érintettek összességében 1 milliárd forintot spórolhatnak majd -, hanem a jelentős egyszerűsítésnek köszönhetően még az adminisztrációra fordított idő is csökken. Ezt igazolja többek között az is, hogy az adóbevallás érdemi része háromról egy oldalra rövidül – hívta fel a figyelmet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Az alkalmazott létszámfeltételnek is több cég tud megfelelni, hiszen az eddigi 25 helyett 50 foglalkoztatottig választható a kiva, és a vállalkozás mindaddig a kisvállalati adó hatálya alatt maradhat, amíg a foglalkoztatottak száma nem haladja meg a 100 főt.
Jövő év, január 1-jétől a kiva még jobban ösztönzi a beruházásokat azáltal, hogy az új beruházáshoz kapcsolódó adóalap-csökkentő tétel már a beruházás évében levonható a személyi jellegű ráfordításokból is. Emellett rugalmasabbá válnak a veszteségelhatárolás feltételei, a keletkezett negatív adóalap így a későbbi években korlátozás nélkül felhasználható. Az adóalapot nem növeli a kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) vállalkozó járulékalapja.
A kivát azok a legfeljebb 50 főt alkalmazó vállalkozások választhatják, melyek előző évi bevétele, illetve a mérlegfőösszege nem haladja meg az ötszázmillió forintot. A kisvállalati adó mértéke a törvény által meghatározott adóalap 16 százaléka, melynek teljesítésével a cég mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól. Az átálláshoz kapcsolódóan a már kivás cégek 2017-ben egy adóalap-csökkentő tételt alkalmazhatnak, amely visszamenőleg is biztosítja az újfajta adóalap-meghatározás előnyeit.
