Amennyiben, például az utóbbi 4-5 évben egy vállalkozásnak nem volt adóellenőrzése (az ÁFA ellenőrzések nem számítanak ide), vagy ha az elmúlt évek során a működésében (árbevétel, nyereségesség) komoly ingadozások tapasztalhatóak, illetve ha a társasági adóbevallásában visszaigénylést vagy transzferár miatti kiigazítást szerepeltetett, szinte biztos, hogy előbb-utóbb számíthat arra, hogy a transzferár nyilvántartás kapcsán is bekopog hozzá a NAV. Emellett további veszélyfaktor lehet, ha a vállalkozás olyan tevékenységet folytat, ami az ellenőrzés évében kiemelt ellenőrzési területnek minősül, vagy egy másik kapcsolt vállalkozásnál nemrég volt, vagy éppen folyamatban van adóellenőrzés.

(Persze az sem árt tisztázni, mi is minősül kapcsolt vállalkozásnak.)

Szegmensenként tekintve elsősorban azok vannak veszélyben, akik a mezőgazdaságban a sertéstenyésztők, a húsfeldolgozók, és azok, akik malomipari termékeket állítanak elő. Az iparban azok, akik fémszerkezetek gyártásával vagy ingatlanok építésével foglalkoznak. A kereskedelemben egy jóval szélesebb kör került meghatározásra. Kiemelt figyelemre számíthatnak a NAV-tól a gépjármű szervizek és szerelő műhelyek, valamint azok, akik gépjármű alkatrész kiskereskedelemmel foglalkoznak. Továbbra is központban vannak a cukor, édesség, valamint a zöldség-gyümölcs és hús nagykereskedők. Új célpiac az ellenőrzésben idén a reklámügynökségek, a munkaerő kölcsönzéssel foglalkozó cégek és a biztonsági őröket, vagyonőröket foglalkoztató vállalkozások – figyelmeztet szakértői cikkében együttműködő partnerünk, az Adó Online.

(A transzferárazás lehetőségeiről – és veszélyeiről – bővebben itt olvashat!)

Mit tehetünk azonban akkor, ha nem vagyunk biztosak a dokumentációk helyességében? Akkor gyakorlatilag azonnal felülvizsgálati projektet szükséges indítani. Milyen esetekben kezdhetünk el kételkedni, hogy nem megfelelőek a transzferár dokumentációk?

Ha csak a kapcsolt vállalkozásokkal megvalósult ügyletek számlái és szerződéseit fénymásolták le,

ha csupán a külföldi anyavállalat által összeállított transzferár dokumentációval rendelkezünk,

ha a belföldi kapcsolt vállalkozások (anyavállalat, testvér vállalatok) jelentették (szóban vagy írásban), hogy nekik vannak transzferár nyilvántartásaik, de mi azokat nem láttuk,

ha csak Excel táblázatok állnak rendelkezésre a számlák és szerződések mellett.

A fenti esetekben szinte borítékolható a transzferár nyilvántartások hiányosságáért kiszabható (ugyanúgy) ügyletenkénti 2 millió forintos mulasztási bírság, mert ezek várhatóan nem lesznek elegendőek a magyar adóellenőröknek. Miért? A Transzferár rendeletek pontról pontra meghatározzák, hogy egy adott típusú dokumentációnak mit kell tartalmaznia, és ha ezekből a kötelező elemekből akár csak egy is hiányzik, a bírság kiszabásának lehetőséget biztosítjuk. Célszerűbb először tehát vállalkozáson belül belső ellenőrzést készíteni, és szükség esetén ehhez szakértőt felkérni.

Milyen megbízólevéllel kérhetik a revizorok a transzferár dokumentációkat? A transzferár dokumentációk ellenőrzése többféle ellenőrzés keretében is megtörténhet. Lehet, hogy csak kifejezetten a dokumentációkat kérik tőlünk, de lehet, hogy átfogó adóellenőrzés keretében lesz szükség az anyagokra. Tipikusan jellemző transzferár ellenőrzési formák:

egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzések,

bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzések.