Sorsdöntő mindannyiunk, de különösen a kis- és középvállalatok számára, hogy hogyan sikerül alkalmazkodni az egyre zordabb gazdasági környezethez, írtuk 2008 végén, 2009 elején indított sorozatunkban, amelyben hónapról hónapra megpróbáltuk csokorba gyűjteni, miként lehet a körülményekhez képest rugalmasan reagálni a recesszióra, hogyan sikerülhet a cég ügymenetét hozzáigazítani a gyorsan és kedvezőtlenül változó feltételekhez, s feltárni a működésben rejlő lehetséges tartalékokat, felfedezni új lehetőségeket. Most három, különböző területen tevékenykedő cég vezetőjét kérdeztük immár a konkrétumokról: hogyan sikerült talpon maradniuk? Recept nincs, de az látszik: minden téren - a terméktől a költségeken át a partnerkapcsolatokig - érdemes újítani.
Új stratégia, új termék
- Cégünk tevékenységi köre igen széles, a gyógynövénygyűjtéstől a gyártáson át a nagy- és kiskereskedelmi forgalomig terjed. A válság a különböző területeket különbözőképpen érintette, legerőteljesebben a kiskereskedelmi hálózatban éreztette a hatását, különösen kezdetben, de a folyamat a mai napig tart - összegzi a helyzetet Soproni Márton, a Herbária Gyógynövény-feldolgozó és Kereskedelmi Zrt. vezérigazgatója. - A hálózat kismértékben szűkült, mert a franchise-partnerek, -vállalkozók közül nem mindegyik tudott megbirkózni a finanszírozási nehézségekkel, de segítséget is nyújtottunk számukra azzal, hogy átvettük ezeket az üzleteket.
- A hitelnyújtás mint a segítségnyújtás másik eszköze, nem merült föl?
- Úgy döntöttünk, hogy nem nyújtunk hitelt, mert az ilyen körülmények között csak növelte volna a bajokat.
- Szűkülő, nehezedő piacon hogyan lehet talpon maradni?
- Számunkra a kiutat az új marketingstratégia és új termékcsalád jelentette. Egy új, erős terméket építettünk fel: a tavaly elkészült Joshi Barat-termékcsaládot az év végére sikerült mindenhová eljuttatni, és ez - köszönhetően az ezt támogató reklámnak - a nagykereskedelmi tevékenységet is erősítette.
- Ez a lépés elegendő volt a válság negatív hatásai ellen?
- Általában nem hagyjuk magunkat eltéríteni, még a válság miatt sem. A korábbi stratégiát tartottuk: csak az előremenekülés lehetséges. Átvettük az OMKER egyes tevékenységeit is. A Joshi nagyon sikeres, nemcsak a bázist hoztuk, hanem a tervet is sikerült teljesíteni, ami a bázishoz képest már növekedést mutat. Tavaly októberben a piac növekedni kezdett, az oltóanyag-mizéria, az influenza a természetes gyógymódok felé fordította az embereket, és ez is növelte a forgalmat. Most már egyre kevésbé érezhető a válság hatása.
Költséghatékonyság minden téren
állami közreműködés is kell"
Pozíciója szerint a kereskedelem és az alapanyaggyártók között helyezkedik el az áruházláncoknak jellemzően saját márkás termékeket gyártó cég. Ennek alapján éppen meggyengülnie „kellene" a recessziós időszakban, de - mint arról dr. Zentai László, a Buszesz Zrt. vezérigazgatója beszámolt - a kritikus 2009-es esztendőben is forgalomnövekedést könyvelhetett el a társaság. Ám ha nem tudná tartani a költséghatékonysági követelményeket, akkor - mert rendre megjelenik olcsóbban gyártó vetélytárs - komoly bajba kerülne, kivált, ha terméke minőségével sem tudna sokkal többet, mint a vetélytárs beszállító.
A cég egyik fő intézkedése az volt, hogy - mivel az üzletláncoknál nemigen lehetett árat emelni - „nekiment" a beszállítóinak, mondván: a válság terheit együtt kell viselniük. Az eredmény: árcsökkentést tudott elérni még az elektromos áram szolgáltatójánál is. A forgalomnövelésnek is van nyereségjavító hatása, akár erősebb is, mint a költségcsökkentésnek, a cég esetében egy forint forgalomnövelés mintegy másfél forint költségcsökkentést tesz „fölöslegessé". Végeredményben a válság ellenére sem vált szükségessé az elbocsátás, igaz, az élelmiszeriparban a bérköltség kisebb arányú, mint más ágazatoknál.
Az elkövetkező időszak kulcskérdése az export bővítése lesz, hiszen idehaza nem várható nagyarányú keresletnövekedés. De más is kell, nem csak a termékek versenyképességének javítása. A kivitel növeléséhez állami közreműködésnek is helye lehet - például a kisebb vállalatok számára is tegyék végre lehetővé az exporthitel-biztosítás könnyebb igénybevételét -, különben nem indul be a magyar gazdaság motorja.
Konzervatív üzletpolitika
- A gazdasági válságot leginkább a beruházási javakat előállító iparágak szenvedték meg, köztük kiemelkedő helyen az ingatlanszektor; ez a tendencia a mi működésünkre is hatással volt - mondja dr. Kerényi Gyula, a Pesti Házak Zrt. vezérigazgatója. - A folyamatban lévő fejlesztéseket sikeresen befejeztük, 2009-ben viszont csak egy új beruházást tudtunk indítani - igaz, szinte egyedüli fejlesztőként -, a többi előkészítés alatt áll, de ezeket elkezdeni egyelőre nem lehetséges. A csökkenő termelés miatt minden költségelemet átnéztünk - mérsékeltük is a kiadásainkat -, s azóta is folyamatosan monitorozzuk. Sajnos, sok munkatársunktól is kénytelenek voltunk búcsút venni.
- Kellett-e a cég talpon maradásához korábban nem tervezett külső forrást bevonni?
- A társaság a prosperitás időszakában is konzervatív üzletpolitikát folytatott, ennek köszönhetően képesek voltunk egészségesen átvészelni az elmúlt időszakot. Minden kötelezettségünket időben és megállapodásszerűen teljesítettük korábban is, s ezt most is tartjuk, hitelek és külső forrás bevonása nélkül. A pénzügyi egyensúly fenntartásához hozzásegít bennünket, hogy a társaság nemcsak fejlesztéssel, hanem üzemeltetéssel is foglalkozik, és ez a tevékenységünk ebben az időszakban is eredményes. Igyekszünk kiemelten koncentrálni a termékeink továbbfejlesztésére, a szolgáltatás színvonalának emelésére, s megőrizni a vevőink, illetve a partnereink körében elnyert bizalmat.
■ Mit vár a közeljövőtől?
- Bizakodóak vagyunk, ugyanis az eddig megismert, az építőipart és az ingatlanszektort érintő várható állami koncepció kiemelten kezeli ezt a szektort, s programjának elemei tartalmazzák mindazokat a lényeges intézkedéseket, amelyek megvalósításuk esetén igen pozitív hatással lehetnek a gazdaságra, s ezen belül társaságunkra is.
közreműködött: Gergely László
Megjelent a Piac és Profit magazin júniusi számában.
