Ki mehet, menjen helyettünk a NAV-hoz, majd a bíróságra?

Egy adóhatósági levélnek néha már az értelmezése is gondot okoz, így nem is csoda, ha egy adóhatósági iratot látva az adózó első gondolata, hogy kit is hívjon segítségül a helyes megfejtéshez, és ki lesz az, aki segítheti a helyes megoldásban. Szakértőnk, Juhász Andrea cikkéből választ kaphatunk erre a kérdésre!

Megroggyanhat a Fidesz a Novák-botránytól? Kitört a belharc a pártban?
Mi lesz az uniós pénzekkel és a magyar gazdasággal?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Lengyel Lászlóval -
vegyen részt és kérdezzen Ön is a Pénzügykutató Zrt. vezetőjétől!

2024. február 28. 15:30

A részvétel ingyenes,
regisztráljon itt!

Egy adóhatósági levélnél a legtöbben segítséget kérnek - Kép: Freestock

Egyrészt a segítőnek megfelelő szakmai tudással, másrészt képviseleti jogosultsággal kell rendelkeznie. Kisebb adózóknál az első ötlet mindig a könyvelő. A kicsit nagyobbak már a könyvvizsgálóra vagy a jogászra gondolnak. Az ügy bonyolultságától, a probléma nagyságától vagy az ijedelem fokától függően a könyvelő, az adótanácsadó,  adószakértő, jogász, egyaránt jó megoldás lehet szakmailag. A képviseleti jogosultság szempontjából azonban már szerteágazóbb a kép.

Az adóhatóság előtti képviselet szabályait a 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről (Art.) és mögöttes szabályként a 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) tartalmazza. Ezek az - ebből a szempontból - elsődleges jogszabályok számos olyan fogalmat használnak, melyek jelentéseit további jogszabályok tartalmazzák. Az adóperekre vonatkozóan pedig a  1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról tartalmazza a képviseleti szabályokat. Az Art. 7.§ alapján 3 típusba sorolható az adóeljárásokban a képviseleti jogosultság: magánszemélyek képviselete, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek képviselete, kötelező szakértői képviselet.

1. Magánszemély adóképviselete:

A magánszemélyt, ha nem kíván személyesen eljárni, törvényes képviselője, ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja, környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyben termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy, illetve más nagykorú személy képviselheti, Egyéni vállalkozó magánszemélyt nagykorú alkalmazottja is képviselheti az adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium előtt.

A törvényes képviseleti jogosultság törvényi rendelkezésen alapul, azaz semmilyen külön formai aktus nem szükséges a létrejöttéhez. Ilyen törvényi képviseleti jogosultság például a kiskorú adózó szülőjének, a gondnokolt gyámjának a jogosultsága a képviselet ellátására. Más nagykorú személy képviseleti jogosultságához a megbízását, meghatalmazását közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kell foglalni.

Adóképviselő: kettő lett, maradhat?
Gyakran előfordul a magyar adóügyi eljárásokban, hogy nem egy, hanem több szakember látja el az adózó képviseletét. Erre nagy szükség lehet, mert nincs ember, aki a teljes magyar adórendszerben kiismerné magát, de az eljárás veszélyeket is rejt magában.
A többi képviselő esetén a képviseleti jogosultságot szintén igazolni szükséges. Ez esetben a képviseleti jogosultság igazolásának mikéntjét az Art. nem írja ugyan elő, de a Ket., mint mögöttes jogszabály, 40/A.§-a alapján a meghatalmazást írásba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. Az írásbeli meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, vagy a meghatalmazást ügyintézési rendelkezésben kell megtenni.

A teljes bizonyító erejű magánokirat és a közokirat fogalmát a Pp. rendezi.

A Pp. 195. § (1) alapján közokiratnak az olyan papír alapú vagy elektronikus okirat minősül, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, és  ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít.

A Pp. 196. § (1) alapján teljes bizonyító erejű magánokiratnak az alábbi feltételek valamelyikének megfelelő  okirat minősül: a kiállító az okiratot sajátkezűleg írta és aláírta; két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni;  a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van; a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták; ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik; az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást helyezett el.

A Ket. - összhangban az ügyvédi törvénnyel – az ügyvédnek adott meghatalmazáshoz tanúk alkalmazását nem írja elő, ha a meghatalmazást az ügyfél saját kezűleg írta alá, és az ügyvédi meghatalmazásra egyebekben az erre vonatkozó külön jogszabályokat rendeli alkalmazni. Az ügyintézési rendelkezésben adott meghatalmazás esetén a meghatalmazott a képviseleti jogosultságát az ügyintézési rendelkezésre irányadó szabályok szerint igazolja. Pp.-beli rendelkezés, hogy a külföldön kiállított meghatalmazást közokiratba vagy hitelesített magánokiratba kell foglalni, és felülhitelesítéssel (apostille) kell ellátni.

2. Jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet képviselete

Csúnyán megüthetik a bokájukat a figyelmetlen cégek
Vállalkozások százezrei szembesülnek az idén először az adózási rendszer egyik legnagyobb kihívásának számító tételes belföldi összesítő nyilatkozattal, amelyet február 20-ig kell teljesíteniük, elsőként a havi bevallóknak.
A jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetet az adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium előtt. Elsősorban a a rá vonatkozó jogszabály szerinti képviseleti joggal rendelkező személy képviseli. Itt tulajdonképpen a szervezet „törvényes képviselőjéről” van szó. Ilyen például a gazdasági társaság vezető-tisztségviselője, az alapítvány kuratóriumának elnöke, vagy a települési önkormányzat polgármestere.

További képviselő lehet: jogtanácsos, nagykorú tag, alkalmazott, ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetőleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja, környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyben termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is. Jogtanácsos a képviseletet munkaviszony vagy megbízás (tagsági jogviszony) alapján láthatja el.

A többiek a megbízásukat, képviseleti jogosultságukat a fentiekben leírt módon, teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolhatják, illetve az ügyvédek a rájuk vonatkozó külön jogszabályok szerint.

3. Kötelező szakértői képviselet

Fontos új részletszabályok az adózásban
Emelkedtek az illetékek, szigorodott a készpénzfizetési korlátozás és az iratbevonás szabálya, bizonyos eljárások esetében pedig kötelező az adózó képviselete. Gazdálkodó szervezetek esetében az adóhatóságnál, illetve a vámhatóságnál kezdeményezett, fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárások illetéke 10 ezer forint 2013. január 1-jétől. Változott a csőd- és felszámolási eljárás illetéke is. Jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek esetében a felszámolási eljárás illetéke 80 ezer forintra, a csődeljárásé 50 ezer forintra nőtt. Tavaly a felszámolási eljárásért 50 ezer, csődeljárásért 30 ezer forintos illetéket rótt ki a hatóság.
Az Art. nevesít egy olyan ügykört, ahol az adózó nem járhat el személyesen és a képviselete ellátásával megfelelő szakértelemmel rendelkező személyt, kell, hogy megbízzon.

Kizárólag ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő képviseletével járhat el az adó feltételes megállapítására irányuló eljárásban, a feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságának megállapítására irányuló eljárásban, a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárásban, az adópolitikáért felelős miniszter vagy a NAV felügyeletére kijelölt miniszter előtt a felügyeleti intézkedés iránti kérelem alapján induló eljárásban, a magánszemély, jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet.

Ennek indoka, hogy ezek az ügyek magasabb szintű szervek előtt zajlanak, és az adózó részéről is magas szintű szakmai előkészítést igényelnek.

4. Kötelező jogi képviselet adóperekben

Az adóügyeket érintő perek a Pp. rendszerében úgynevezett közigazgatási perek. A közigazgatási perekben első fokon a törvényszékek járnak el, míg a felülvizsgálati eljárásra a Kúria illetékes. A törvényszékek előtt általában – ezekben az ügyekben is -, a Kúria előtt pedig minden ügyben kötelező a jogi képviselet, így ezekben a perekben ügyvéd, jogtanácsos és bizonyos – a Pp, 73/C.§-ban nevesített esetekben – más, de jogi szakvizsgával rendelkező személyek járhatnak el jogi képviselőként.

Juhász Andrea Julianna

ügyvéd, közgazdász, társasági szakjogász,

adótanácsadó, mérlegképes könyvelő

 www.juhaszdr.hu

Véleményvezér

Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba

Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba 

Nem is tudni melyik a nagyobb baj, hogy nincs orvos, vagy, hogy illetéktelenül lakik a polgármester a szolgálati lakásban.
Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket

Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket 

Lóg az orruk az átvert méhészeknek.
A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart

A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart 

Megújulótermelésben a sor végén kullogunk.
Európa legszuperebb városait előzi Budapest az ingatlanok megfizethetősége alapján

Európa legszuperebb városait előzi Budapest az ingatlanok megfizethetősége alapján 

Családi segítség nélkül szinte lehetetlen Budapesten ingatlanhoz jutni egy fiatalnak.
Milliókat költ a kormánymédia Magyar Péter lejáratására

Milliókat költ a kormánymédia Magyar Péter lejáratására 

Még soha nem volt mélységű lejárató kampány indult Magyar Péter ellen.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo