A karácsonyi időszakban – a kereskedelmi forgalom növekedésével párhuzamosan – emelkedik a bankkártyák használata is: decemberben 20 százalékkal többször veszik elő a bankkártyájukat a CIB Bank ügyfelei, mint az év többi hónapjában, és ezzel párhuzamosan emelkedik az így elköltött összeg is, mintegy 30 százalékkal. A legjelentősebb mértékben a játékboltban elköltött összegek emelkednek meg az év utolsó hónapjában: mintegy 80 százalékkal többet költenek az ügyfelek bankkártyájukkal ezekben az üzletekben decemberben, mint az év többi hónapjában - derül ki a CIB Bank friss felméréséből.

A GKI Digital felmérése szerint a vásárlók 61 százaléka már rendszeresen használja kártyáját, amikor hagyományos üzletben vásárol, a webshopokban pedig 48 százalék rántja elő tárcájából a plasztiklapot. Az arány 2011-ben 40 százalék volt a fizikai boltokban és 8 százalék az online vásárlások esetén. Még dinamikusabban nőtt az elmúlt években az egyérintős bankkártyás fizetések száma: 2015-ben 70 százalékkal többször választották a kasszánál ezt a fizetési lehetőséget, mint tavaly ilyenkor.

Kép:MasterCard

Kereskedői aggályok

Igény tehát lenne a bankkártyás fizetésre, különösen a minél gyorsabb és egyszerűbb módokra. A kereskedők közül is sokan látják: a bankkártya-elfogadóhelyek száma meghaladta a 98 ezret a Magyar Nemzeti Bank (MNB) második negyedéves adatai szerint. Összesen 144 ezer kiskereskedelmi egység van Magyarországon, vagyis a kereskedők többsége már elfogad kártyát.

Azok viszont, akik nem, elsősorban a fizetendő kereskedői jutalékot – amit a kártyákat elfogadó kereskedők fizetnek a szolgáltató banknak – és a számlavezetési díjat sokallják, és a POS-terminálért fizetendő egyszeri díjat is többen felhozzák ellenérvként. A kereskedői jutalék általában tartalmazza az elfogadás költségeit, valamint a POS-terminálok bérlésére és üzemeltetésére fordított összeget. Egy lapunknak név nélkül nyilatkozó dohánytermék-kiskereskedő szerint a POS-terminálért fizetett kétszázalékos kereskedői jutalék már önmagában a haszon nagy részét elviszi. Ő a bankkártyás fizetés hátrányai között említette, hogy a tranzakciós adó bevezetése még tovább növelte a kártyás fizetéshez kapcsolódó költségeit, ráadásul napokig várnia kell, amíg a vásárlás ellenértéke beérkezik a számlájára. Pedig sok bank már valós időben dolgozza fel a tranzakciókat, a legnagyobb tranzakciós indítási időtartam két nap. Érdemes tehát több banktól ajánlatot kérni, mielőtt bevezetnénk a bankkártyás fizetési módot. És ne csak a bankoknál érdeklődjünk! Bankkártya-elfogadási szerződést – sok esetben a pénzintézetek feltételeinél előnyösebben – kártyaelfogadásra specializálódott szolgáltatókkal is köthetünk. Ez a tábor egyre népesebb.

A készpénz vagy az utánvét sincs ingyen!

Amikor a bankkártyás fizetés költségeit számba vesszük, ne feledkezzünk meg arról, hogy a készpénz sincs ingyen. A boltba befolyó készpénzt ugyanis össze kell szedni, elvinni a bankba, és befizetni a bankszámlára. Amivel ritkán számolnak a kereskedők: az esetlegesen hamis vagy sérült bankjegyek miatt felmerülő kockázatok és a házipénztárban megnövekedett könyvelési munka – a bevételek átvezetése a bankszámlára.

Ennek a költsége, az ezzel járó idő és fáradság bőven arányban van a kereskedői jutalékként kifizetett 100 forintonkénti két forinttal. Ráadásul mindig fennáll annak az esélye, hogy a sok készpénzt tartalmazó kasszába „belenyúl” az alkalmazott.

A webáruházak esetén az utánvétes fizetés még többe kerül: a későn lemondott megrendelések vagy a hibás cím miatt rossz helyre kiszállított termékek jelentős idő- és pénzügyi veszteséget okoznak. További költségnövelő tényező, hogy a futárszolgálatok külön díjat számolnak fel a készpénz begyűjtéséért, amit a szoros versenyhelyzetben nem tud mindenki továbbterhelni az ügyfélre – így ez a profitot csökkentheti. Ha meg továbbterheljük a vásárlóra az utánvét költségét, akkor az ő számára lesz az utánvételes készpénzfizetés a legdrágább.

A bankkártyás vásárlók többet is fizetnek

A legtöbben nem hordanak maguknál nagyobb összegű készpénzt, csak akkor, ha kifejezetten egy adott termék vagy szolgáltatás megvásárlását tűzték ki célul. A hirtelen felindulásból elkövetett impulzusvásárlások legnagyobb barátja az ügyfelek zsebében lapuló bankkártya. Ezt a felmérések is igazolják: mind az MNB pénzforgalmi jelentéséből, mind a már említett GKI Digital-felmérésből az látszik, hogy a bankkártyás vásárlások során 30 százalékkal magasabb a költés, mint a készpénzes vásárlásokkor.

– Ráadásul egyre több vásárló tudatosan keresi azokat az üzleteket, ahol bankkártyával fizethet, hiszen a kártyás vásárlás általában egyszerűbb, gyorsabb és biztonságosabb, mint a készpénzes – mondta Eölyüs Endre, a MasterCard magyarországi igazgatója.

Szeptembertől rendeletben rögzíti az Európai Unió a kereskedőkre kivetett és a vásárlókra részben áthárított bankközi díjak felső határát. Főszabályként a bankkártyával való fizetéskor a tranzakció értékének maximum 0,2 százalékát lehet majd felszámolni a kereskedőknek, és 0,3 százalékát akkor, ha hitelkártyával történik a fizetés. A rendelet a bankközi díjak átláthatóságát is javítja és a Bizottság szerint növelni fogja a fizetős kártyarendszerek és a bankok közötti versenyt azáltal, hogy engedélyezési kérdéseket és más olyan paramétereket is szabályoz a rendelet, amelyek korlátozzák a kereskedők választási szabadságát. Itt találja a részleteket.