Az Európai Parlament képviselői határozatban kérik az Európai Bizottságot, tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a szakmai gyakorlatért kötelező legyen fizetést adni a munkaadónak. A határozatot támogató képviselők - élén a 26 éves kezdeményezővel, a dán Emilie Turunennel - gyakornoki chartát szeretnének, amely a megélhetéshez szükséges alapfizetést biztosítana a gyakornokoknak és csökkentené a kizsákmányolást. Érdemes azért leszögezni: a munkaügy és a szociálpolitika nagyrészt a tagállamok hatásköre, így az EU ebben a kérdésben csupán cselekvésre ösztönözhet. A téma felvetése mindenesetre jelzi, feszültség van a szakmai gyakorlat megítélésében. Erre a világgazdasági válság rátett még egy lapáttal. Sok munkaadó ugyanis az elbocsátott dolgozókat "ingyenes" gyakornokokkal pótolta.

Hat hét után jár fizetés

Mi a helyzet Magyarországon? A gyakornokok díjazásáról a felsőoktatásról szóló 2005 évi CXXXIX törvény. 48.paragfafusának 3. bekezdése rendelkezik, imigyen: "Ha az alap- és mesterképzésben részt vevő hallgató gazdálkodó szervezetnél hat hétnél hosszabb gyakorlaton vesz részt, részére hetente legalább a legkisebb kötelező munkabér (minimálbér) havi összege tizenöt százalékának megfelelő hallgatói munkadíjat fizet a gazdálkodó szervezet. A szakmai gyakorlat megszervezésére a felsőoktatási intézmény és a gazdálkodó szervezet megállapodást köthet, amely alapján a hallgatói munkadíjat a felsőoktatási intézmény folyósítja a hallgatónak." Magyarul: hat hétnél rövidebb gyakornoki idő alatt nincs fizetés. Aki ennél tovább dolgozik, neki hetente 11 025 forint jár.

A hallgatók több mint felének fizetnek

A Budapesti Corvinus Egyetem hallgatóinak több mint fele kap fizetést kötelező gyakorlatának letöltésekor - tudtuk meg Andrási Mónikától, az egyetem Karrier Irodájának igazgatójától. "A szakmai gyakorlatok két részre bonthatóak, az egyik a tantervben előírt kötelező szakmai gyakorlat, a másik pedig az önkéntes szakmai gyakorlat, amelyet a hallgatók tapasztalatuk növelésére vállalnak el. Az előbbire a cégek körülbelül 60 százaléka, utóbbira 80-90 százaléka ad fizetést a gyakornokoknak" - mondja Andrási Mónika. Természetesen előfordul, hogy a cégek költséghatékonyság miatt csak 6 hetes turnusokban fogadják a hallgatókat.

A médiában nincs fizetés

Andrási Mónika azt is elmondta, hogy a gyakornoki fizetés a szektortól is függ. "Ahol bejáratott gyakornoki program működik, ott honorálják a munkát. Az állami és közigazgatási szektorban szinte soha nem jár fizetés a gyakorlati időre, viszont kiváló referenciát lehet szerezni ezeknél a szerveknél. Ezt minden esetben a hallgatónak kell mérlegelnie, hogy az a néhány havi fizetés, vagy egy erős kezdő önéletrajz jelent számára többet. A közigazgatás mellett még a média területén jellemző, hogy nem jár fizetés a gyakornokoknak, mivel ott akkora a túljelentkezés a gyakorlati helyekre is, hogy a cégek nincsenek rászorítva arra, hogy fizetést adjanak a hallgatóknak, anélkül is versengés folyik a helyekért" - fogalmaz az igazgató.

Kellene-e fizetni a cégeknek minden esetben? "Egyetértek a jelenlegi hat hétben meghúzott szabályozással. Aki ennél több időt tölt el gyakornokként, annak jár a fizetés" - válaszol Andrási Mónika. Hozzáteszi: "Ha a gyakornoki folyamat jól működik, akkor abból a hallgató is sokat profitál tudásban és munkatapasztalatban, a cég pedig egy időre használhat egy tehetséges diákot."

A hallgatók elvárnák

Az igazgató úgy látja, a hallgatók elvárnák, hogy az első naptól fizetséget kapjanak. "Magyarországon nincs kultúrája az önkéntes munkának, így a diákok még a gyakorlati idejükre sem befektetésként gondolnak, hanem elvárják, hogy a munkájuk azonnal meg is térüljön. Főleg a gazdasági képzés hallgatóira jellemző ez a gazdasági szemléletű gondolkodásmód."

A kötelező szakmai gyakorlat díjazása a hallgatók eltérő motivációja miatt is kérdéses. Andrási Mónika elmondta, 50 százalék mindent belead, szeretne sokat tanulni és értelmes munkát végezni a gyakorlata alatt és valószínűleg örül, ha hat hétnél tovább maradhat. 30 százalék az, akit csak az aláírás érdekel a gyakorlatból, így furcsa is lenne, ha ezért még fizetést is kapnának. A maradék 20 százalék pedig tisztességesen letölti az idejét, de azért többet is kihozhatna mindebből."

Nem fizet munkabért a kötelező szakmai gyakorlat alatt egyetlen gyakornoknak sem egy hazai pénzintézet. Az anonimitást kérő HR-menedzser elmondta, a kötelező gyakorlat a képzés része, kötelesség minden hallgató számára, emellett pedig kölcsönös befektetés is: amennyit nyújtanak a cégnek, ugyanannyi munkát bele is kell fektetni a vezetőnek és kollégáknak betanításukba. Fizetni csak hosszú távra érkezőknek és már végzetteknek tudunk."

Ahol fizetnek

A PricewaterhouseCoopers Kft.-nél évente két alkalommal hirdetnek meg nagyobb létszámban gyakornoki pozíciókat - tudtuk meg Szilágyi Andreától, a vállalat HR vezetőjétől. "December közepi kezdéssel jellemzően 20 gyakornoknak nyújtunk lehetőséget, hogy 2-3 hónapra betekintést nyerjen a könyvvizsgálati tevékenységünkbe, nyáron pedig általában 10 gyakornoki pozícióban lehet 1 hónapig dolgozni adótanácsadási területen. Minden gyakornokunknak versenyképes fizetést biztosítunk egységesen, a ledolgozott munkaórák függvényében, függetlenül attól, hogy mely területen dolgoznak" - mondta Szilágyi Andrea.

Se fizetés, se tanulás

Semmit sem profitált szakmai gyakorlatából, és vélhetően ezzel nincs egyedül Éva, aki üzleti kommunikáció szakon végzett egy budapesti főiskolán. "Egy közepes méretű PR ügynökségnél voltam gyakornok. Korábbi tanárom volt a cég egyik vezetője, az ő segítségével jutottam be ide. Éppen emiatt arra számítottam, hogy ahogy korábban a szemináriumokon, úgy majd cégnél is komoly szakmai képzésben lehet majd részem. Nem az zavart, hogy nem kaptam egy fillért sem, hanem, hogy semmit sem tanultam, nem foglalkoztak velem. Látva ezt a közömbösséget egy idő után már engem sem érdekelt. Ahogy hallottam az évfolyamtársaimtól, nem én voltam az egyetlen, aki így járt" - mondta a fiatal lány, akinek végül egy oktatásszervező és nyelvi utaztató cégnél sikerült elhelyezkednie hosszas álláskeresés után.