Kép: Pixabay

A számítógépes munka esetén is a munkába állás feltétele minden esetben az érvényes előzetes munkaköri orvosi alkalmassági vélemény megléte, amely a látószervekre is kiterjed. Az alkalmasságit legalább kétévente meg kell ismételni. Legalább ilyen fontos megtartani az előzetes munkavédelmi oktatást, amit írásban dokumentálni is kell.

Amennyiben a képernyő előtt végzett munka meghaladja a műszakonkénti 4 órát (maximum 6 órát a jogszabály alapján), akkor beszélhetünk képernyő előtti munkavégzésről. Ez esetben az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 3. paragrafusa előírja, hogy az alábbi kockázatokat a munkáltatónak folyamatosan vizsgálnia kell, és ha szükséges, mihamarabb be kell avatkoznia:

• Látásromlást előidéző tényezők
• Pszichés (mentális) tényezők
• Fizikai állapotromlást előidéző tényezők

Az egyik leggyakoribb látásromlást előidéző tényező a kevés pislogás. Amikor ugyanis számítógépes munkahelyen, képernyő előtt végzünk munkát, meredten nézzük az előttünk elhelyezett monitort. Emiatt kevesebbet pislogunk: normál esetben percenként 22–24-et, képernyő előtt ez a szám lecsökken 7–10-re. A szem korai kifáradásának a munka során az alacsony pislogási szám a fő oka. Ezenkívül még számos tényező szárítja a szemet, mint például: a klíma folyamatos működtetése az irodában vagy a túlzott megvilágítás. Munkavégzés közben, a fenti okok miatt, célszerű a dolgozóinknak javasolni, hogy használjanak szemcseppet a szem kiszáradásának megelőzésére. Előírt pihenőidő

Képernyő előtti munkavégzés és számítógépes munkahely esetén úgy kell megszerveznünk a munkafolyamatot, hogy óránként 5–10 perces szünetekkel szakítsák meg a munkavégzést, a munkavállaló szemének pihentetése céljából. Természetesen az 5–10 perces szünet nem jelent okvetlenül pihenőidőt. Lehet rendezni az iratokat, telefonhívásokat lefolytatni. Amennyiben az óránkénti pihenőidő nem valósítható meg, akkor is rendszeres időközönként pihenőidőt kell biztosítani.

Optimális képernyő

Fontos követelmény a képernyő előtti munkavégzés közben, hogy a képernyő ne vibráljon, alacsony legyen a sugárzása, könnyen elfordítható és dönthető legyen. A képernyő házának a színe akkor nem zavaró ha nem túl világos (nem teljesen fehér), és nem túl sötét (nem teljesen fekete). A képernyő magasságának a beállítása ergonómiailag akkor optimális, ha a képernyő felső sora kismértékben a szemmagasság alatt van.

Amennyiben olyan látási panasza jelentkezik a munkavállalónknak, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe, haladéktalanul foglalkozás-egészségügyi orvoshoz kell fordulnunk. Ha a foglalkozás-egészségügyi orvos megállapítja, hogy a munkavállaló részére a képernyő előtti éleslátást biztosító szemüveg biztosítása szükséges lehet, a munkavállalónkat beutalják szemészeti szakvizsgálatra.

A fentiek mellett még számos, elsőre akár lényegtelennek tűnő részlet befolyásolja, hogy mennyire lesz egészségtelen a képernyő előtti munkavégzés. Számít a munkaasztal mérete, elhelyezése, a környezet megvilágítása de még az iroda hőmérséklete is.