Globálisan a 2008-as válság előtti évhez képest is megduplázódott a vállalatok kötvényállománya, meghaladta a 14 ezer milliárd dollárt. A válság előtt évente 260 milliárd dollár körül, a válság után 800 milliárd dollár körül alakult a vállalatok éves nettó kötvénykibocsátása. 2018-ban a kibocsátás mértékét a GDP százalékában mérve jelentősnek mondható Franciaországban (30%), Svédországban és Nagy-Britanniában (20%), a feltörekvő országok közül pedig főként Kínában (25%). A kelet-közép európai országok tekintetében 10%-os szintet látni, ehhez a szinthez képest is elmarad Magyarország a maga 1,6%-os kibocsátási mértékével.
A nyugati országokban tapasztalható fellendülés elsősorban a jegybanki programoknak köszönhető: az Európai Központi Bank (EKB) és a Bank of England is indított kötvénykibocsátási programot, amelyek céljai a mennyiségi lazítás, a vállalatok finanszírozási költségeinek csökkentése, a kibocsátások ösztönzése és a korábbi eszközvásárlási program kiterjesztése voltak. Mindkét program igen sikeres volt, hatásukra a vállalati kötvények felára jelentősen csökkent a bejelentés után, a nettó kibocsátás dinamikusan emelkedett, Angliában pedig a fontban denominált kötvények kibocsátása szignifikánsan nőtt.
Itthon is átrendeződésre van szükség
A kötvényállomány Csehországban és Lengyelországban is meghaladja a GDP 5 százalékát Magyarországon viszont mindössze 1,6 százalék. Az MNB a válság után először a vállalati forrásbevonásban domináns szerepet betöltő banki hitelcsatornát állította helyre többek között a Növekedési Hitelprogrammal, amely hozzájárult a vállalati szektor hitelállományának jelentős bővüléséhez: 2018-ban közel 12 százalék volt a kkv-k hitelállományának éves növekedési üteme.
A hitelezési fordulattal ellentétben a finanszírozás diverzifikációja egyelőre nem valósult meg. A KKV-k hitelállománya nőtt, de jelenleg túlzottan a bankokra támaszkodik, a kötvényállomány alacsony mértékéhez képest a bankhitelállomány a GDP 17,6 százalékát teszi ki. A magyar vállalati kötvénypiac likviditása jelenleg alacsony: a nem pénzügyi vállalatok kötvényállománya 620 milliárd forint, a tőzsdére bevezetett mennyiség pedig mindössze 21 milliárd forint, amely 8 kibocsátó kötvényei között oszlik meg. A cseh vagy lengyel GDP arányos szint eléréséhez 1800-2600 milliárd forinttal kellene emelkednie az állománynak hazánkban.
Miért jó a vállalatoknak a kötvény?
Egy megfelelően likvid és fejlett kötvénypiac a pénzügyi stabilitást növelheti. Ezen kívül, a bankhitelekkel szemben versenyt támaszt, így egészségesebb forrásbevonási szerkezetet idéz elő, és a vállalatok forrásköltségeinek csökkenését eredményezheti.
„Annak ellenére, hogy Magyarországon ez a forrásbevonási lehetőség kevésbé
A Magyar Nemzeti Bank a kibocsátó cég kötvénysorozatának akár 70 százalékát is felvásárolhatja, de egy vállalatcsoporttal szembeni kitettsége legfeljebb 20 milliárd forint lehet. A társaság legfeljebb 10 éves futamidőre kaphatja a forrást, meghatározott célú felhasználásra, ami azonban sokféle lehet: hitelkiváltás, befektetés, pénzügyi tartalék képzése vagy akár megtakarítás is” – mondta dr. Erdős Gábor, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda partnere.
A minősítés a cégeket is erősíti
Az NKP keretein belül a sikeres kötvénykibocsátás előtt egy társaságnak számos üzleti és jogi kritériumnak meg kell felelnie és át kell esnie egy komplex hitelminősítésen is. Ennek a hitelminősítésnek a költségét a kijelölt rating ügynökségek esetén az MNB állja, az üzleti- és pénzügyi kockázati profil szempontjai pedig nagyából ugyanazok, mint a banki hiteleknél. Az NKP-ban való részvétel feltétele B+ vagy annál jobb minősítés elérése.
„A hitelminősítés során a vállalatok részletes elemzés alá kerülnek, amely kiterjed a múltbeli teljesítményre, de legalább ilyen fontos a jövőbeli üzleti és pénzügyi várakozások megalapozottságának vizsgálata. A minősítési folyamat fontos eleme, amikor a vállalat menedzsmentje prezentálja a cég működését, piaci helyzetét, a jövőbeli terveket.
A hitelminősítőnek a személyes találkozó során van lehetősége meggyőződni arról, hogy a cég vezetése megfelelő kompetenciákkal bír a stratégiai célok eléréséhez, és az üzleti tervek mögöttes feltételezései megalapozottak. Mivel a legtöbb vállalatnak újdonság a magyar piacon egy hitelminősítővel történő együttműködés, a zökkenőmentes folyamat érdekében érdemes a hitelminősítésre való felkészüléshez szakmai segítséget igénybe venni.
A cégeknél általában korlátozott erőforrás áll rendelkezésre egy ilyen folyamat lebonyolításához, ezért egy professzionális tanácsadó bevonása a folyamat menedzsmentbe, a finanszírozási struktúra összeállításába, a pénzügyi tervezési modell elkészítésébe, és általában a megfelelő minőségű és tartalmú információk ill. dokumentáció összeállításába valós hozzáadott értékkel bír” – hangsúlyozta Pósfay László, Deloitte tanácsadási osztályának szenior menedzsere.
A minősítés eredményeként a kibocsátóra és a kibocsátandó kötvényre is készül minősítés (rating). A kötvény megfelelő ratingje védelmet nyújt a befektetőknek és a hitelezőknek a megtérülésre vonatkozóan, míg a minősítés szigorú feltételei a kibocsátót is erősítik. A hitelminősítés évente felülvizsgálatra kerül a rating ügynökség által. Május elején megnyílt az NKP regisztrációs felülete, ahol eddig már közel 100 vállalat regisztrált, közülük tíznél már elindult a hitelminősítés folyamata is. A program elsődlegesen az intézményi befektetőket szeretné elérni, a lakossági befektetők sincsenek kizárva, de arányuk korlátozva van.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) átfogó programja keretében tavaly indult el az XTend, a kis- és középvállalkozások részvényeinek piaca, a cégek növekedési tervei segítésére, tőzsdei jelenlétük erősítésére. A kötvénykereskedés fellendítéséért, ennek mintájára XBond néven új, multilaterális kereskedési platformothoz létre a BÉT, amelynek tervezett indulása 2019. július 1.
