Fazekas Sándor kiemelte: Magyarország agrártámogatása 20 százalékkal nő 2020-ig, javítva a gazdák versenyképességét az unióban. A termeléshez kötött támogatások aránya ezen belül 13 százalékra nő a korábbi 3,5 százalékról. A tehéntartás éves kerete 55 százalékkal, 69 millió euróra bővül, a tejhasznú tehenek támogatása egyedenként évente 353, míg a húshasznúaké 216 euró lesz. A tejtermelők 2015-ben összesen mintegy 20 milliárd forint támogatásra számíthatnak, mely 14 milliárddal haladja meg az eddigit. (A következő hét évben mintegy ezermilliárd forint beruházásra lenne szükség az állattenyésztésben ahhoz, hogy európai színvonalra lehessen emelni a magyar sertés-, baromfi- és szarvasmarha-tenyésztést, valamint a tejágazatot.)
A szarvasmarhatartók több jogcímen 11 milliárd forintot kapnak jövőre, mely hozzávetőleg 5 milliárd forintos emelkedést jelent. Egyedülálló lehetőség a jószágtartók számára a „Több munkahelyet a mezőgazdaságban!” program, melynek keretösszege 7 évre 212 milliárd forint, ebből 180 milliárd a nemzeti támogatás – tette hozzá a tárcavezető, jelezve: ebből is kiderül, hogy a magyar állam a vidék szempontjából kiemelkedően fontosnak tekinti a mezőgazdaságot, melyre az EU-forrásokon túl saját költségvetéséből is áldoz. (Az uniós forrásokból majdnem hatszázmilliárddal több jut majd a mezőgazdaságnak a következő ciklusban.)
Fazekas Sándor az eddigi munka első eredményei között említette, hogy a szarvasmarha-állomány 25 ezerrel, a húshasznú tehenek száma 11 ezerrel, míg a tejhasznúaké 5 ezerrel gyarapodott tavaly nyár óta. Gondot okoz és további egyeztetéseket, illetve intézkedéseket igényel ugyanakkor, hogy az import tej az orosz embargó miatt „nyomja az egész európai piacot, keresi a helyét” – fogalmazott.
A sertéságazatban a támogatásokat keveslő és azok megkésettségéről szóló kritikákkal szemben számos jó példa mutatja: e területen is van perspektíva és lehet eredményeket elérni – mondta a miniszter. (A területalapú támogatások megváltoztatását sok szakmai kritika érte.)
