Jár plusz bér a helyettesítésért?

A munkáltatónak joga van a dolgozót átmeneti jelleggel arra utasítani, hogy a munkaszerződéstől eltérő munkakört lásson el, illetve eltérő munkahelyen, vagy ideiglenesen más munkáltatónál végezzen munkát. Milyen korlátai vannak a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásnak? Milyen díjazás illeti meg a munkavállalót? Szakértőnk segít!

Összeomlik a magyar egészségügy?
Mennyi pénz hiányzik a rendszerből?
Mitől lesznek rövidebb várólisták?
Csak a magánegészségügyre számíthatunk?
Online Klasszis Klub élőben Rékassy Balázzsal

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a szakértőtől!

2024. szeptember 18. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A Munka Törvénykönyve biztosítja a lehetőséget a munkáltatónak, hogy utasítási joga alapján a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztassa. Ezt korábban átirányításként, kiküldetésként, ill. kirendelésként ismertük.

A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás csak átmeneti jellegű lehet, és nem szükséges hozzá a dolgozó beleegyezése, mivel nem munkaszerződés módosítást jelent, hanem a munkáltató egyoldalú utasításán alapul. Az ideiglenes jelleget a törvény azzal biztosítja, hogy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot, vagy a 352 órát nem haladhatja meg. Ez azt jelenti, hogy egy naptári éven belül a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás valamennyi formáját össze kell adni, és együttesen nem haladhatják meg ezen időtartamot. Ennél hosszabb idejű átirányításhoz, kiküldetéshez, kirendeléshez már a munkaszerződés módosítása, tehát a munkavállaló belegyezése is kell.

Kép:EU-OSHA

Megtagadható-e az utasítás?

A munkaszerződéstől eltérő munkavégzésre vonatkozó munkáltatói utasítást a dolgozó rendszerint nem tagadhatja meg. Azonban a törvény általános jelleggel előírja a munkáltató számára, hogy a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, és az utasítással a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat. Ez azt jelenti, hogy például az átirányítás, kiküldetés elrendelése miatt nem okozhat a dolgozónak aránytalan sérelmet, például életkorára, egészségi állapotára, képzettségére tekintettel. (A bírósági gyakorlat szerint pl. ilyen eset volt, amikor a rossz egészségi állapotban lévő dolgozót rendelte ki külföldre a munkáltató).

A munkavállaló megtagadhatja a más munkakörbe való átirányítás teljesítését, ha az adott munkakörben való munkavégzés a dolgozó egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, például mert nem rendelkezik kellő képzettséggel és jártassággal az adott munkakörben, amelynek hiányában egészsége közvetlen és súlyos veszélynek lenne kitéve.

Erre is kell rendszer
Ugyan senki nem pótolhatatlan, de azért nem könnyű megoldani a helyettesítés problémáját. Pedig erre nem csak váratlan helyzetekben lehet szükség, hanem például egy egyszerű szabadság miatt is. Ha a helyettesítések rendszere átgondolt, a vezető – ahogyan minden más szakember is – átmeneti időre mentesíthető úgy, hogy nem felejtődik el semmilyen fontos dolog, nem marad el egyetlen határidő sem.
További törvényi korlát, hogy bizonyos munkavállalókat csak belegyezésük esetén lehet a munkaszerződéstől eltérő munkavégzésre kötelezni. Ilyen például a munkavállaló várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig.

Hogy általában mikor tagadhatja meg a dolgozó a munkaviszony alapvető elemének számító munkáltatói utasítást, arról itt olvashat részletesen.

A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás díjazása

Alapvető szabály, hogy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén az ellátott munkakörre előírt alapbérre jogosult. Más munkavállaló helyettesítése esetén tehát automatikusan nem jár a törvény alapján a helyettesítési díj. Ha a dolgozó más munkakörbe tartozó feladatokat lát el, és ennek a feladatellátásnak az időtartama meghatározható, a rendes munkakörétől elkülöníthető, akkor az ellátott munkakörre vonatkozó alapbérre jogosult a munkavállaló.

A törvény előírja, hogy a munkavállaló alapbére a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén sem lehet kevesebb, mint a munkaszerződés szerinti alapbére. Tehát ha olyan munkakörbe irányítják át, amelyre alacsonyabb alapbér érvényes, akkor is a saját munkaszerződése szerinti, magasabb alapbért fogja kapni. Az viszont fontos, hogy a törvény csak az alapbért védi, így előfordulhat, hogy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás ideje alatt ténylegesen kevesebb bért kap kézhez a dolgozó, mint rendes munkakörében, mert például az átirányítás alatt ellátott munkakörre tekintettel bérpótlékokra nem válik jogosulttá.

Dr. Szabó Gergely ügyvéd Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Véleményvezér

Rekordot döntött a külföldieknek kiadott magyarországi tartózkodási engedélyek száma

Rekordot döntött a külföldieknek kiadott magyarországi tartózkodási engedélyek száma 

Több tízezer ázsiai érkezett Magyarországra egyetlen év alatt.
Elképesztően nagy minimálbér-emelést terveznek

Elképesztően nagy minimálbér-emelést terveznek 

Jön az ezer euró feletti minimálbér.
Újabb fordulóponthoz érkezett az ukrajnai háború

Újabb fordulóponthoz érkezett az ukrajnai háború 

Egyre durvul a háború.
Épül-szépül az Orbán-család szuper luxus kastélya

Épül-szépül az Orbán-család szuper luxus kastélya 

Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország.
Fejenként 600 millió forintról maradtak le a magyar kutatók

Fejenként 600 millió forintról maradtak le a magyar kutatók 

A tudáspiacon a nulla eredmény rendszerszintű hibát jelez.
Sokba kerül nekünk szegény adófizetőknek a kormánypárti urak kissé zavaros szerelmi élete

Sokba kerül nekünk szegény adófizetőknek a kormánypárti urak kissé zavaros szerelmi élete 

Kinek a pap, kinek a papné, valakinek meg mindkettő.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo